{"id":1166,"date":"2024-05-14T21:20:10","date_gmt":"2024-05-14T19:20:10","guid":{"rendered":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/?p=1166"},"modified":"2024-09-16T10:28:57","modified_gmt":"2024-09-16T08:28:57","slug":"a-nyul-urege","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/a-nyul-urege\/","title":{"rendered":"The rabbit hole"},"content":{"rendered":"
\n

\u201eHa el akarod k\u00e9pzelni a j\u00f6v\u0151t, k\u00e9pzelj el egy csizm\u00e1t, amely \u00f6r\u00f6kk\u00e9 egy emberi arcon tapos.\u201d<\/em><\/p>\nGeorge Orwell: 1984<\/em><\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

Az aktu\u00e1lis poszt tartalma, ahogyan az eddigiek is egy spont\u00e1n megnyilv\u00e1nul\u00e1snak sz\u00e1m\u00edt. Tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 hihet\u0151, de igaz\u00e1b\u00f3l csak ritka alkalommal van valamif\u00e9le el\u0151re elk\u00e9sz\u00edtett v\u00e1zlatom azokr\u00f3l a gondolatokr\u00f3l, amelyet id\u0151szer\u0171en \u00e1tadni \u00e9s megosztani szeretn\u00e9k. Bevallom ilyenkor kicsit m\u00e9g sz\u00e1momra is ijeszt\u0151nek hat a t\u00e9ny, hogy nem tudom ezen gondolatok forr\u00e1s\u00e1t egy\u00e9rtelm\u0171en beazonos\u00edtani. B\u00e1r lehet, hogy mindez csup\u00e1n az elme j\u00e1t\u00e9ka, mely id\u0151r\u0151l-id\u0151re szeret tr\u00e9f\u00e1t \u0171zni az emberrel. M\u00e9gis ez egyfajta \u00f6r\u00f6k tal\u00e1ny, egy aff\u00e9le ty\u00fak vagy a toj\u00e1s tipikus esete. Persze tudom, hogy ezzel most egy \u00fajabb \u00e1llatot vontam be az elk\u00e9pzel\u00e9sbe \u00e9s a c\u00edmben szerepl\u0151 ny\u00falb\u00f3l, ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en hirtelen ty\u00fak lett. De v\u00e9lhet\u0151en erre is lesz majd egyfajta magyar\u00e1zat… Mert val\u00f3j\u00e1ban melyik volt el\u0151bb? A bels\u0151 k\u00e9sztet\u00e9s vagy a l\u00e9trej\u00f6tt gondolat? Filozofikus elm\u00e9lked\u00e9sek ezek, melyek olykor spiritu\u00e1lis elk\u00e9pzel\u00e9sekhez vezethetnek el benn\u00fcnket. Mert a m\u0171v\u00e9szek sokszor \u00e9reznek egyfajta er\u0151s k\u00e9sztet\u00e9st, sugallatot vagy ak\u00e1r ihletet is arra, hogy bels\u0151 \u00fczeneteik, gondolatok form\u00e1j\u00e1ban vagy valamilyen alkot\u00e1sban \u00f6lthessenek testet. Szerintem ez egyfajta kognit\u00edv \u00e9szlel\u00e9sre adott visszajelz\u00e9s. Mely \u00e9pp\u00fagy lehet – elm\u00e9leti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel, tapasztalati \u00faton kik\u00f6vetkeztetett – tudatos v\u00e1lasz, mint tudatalatti reakci\u00f3 is vagy ak\u00e1r egy kollekt\u00edv szellemi t\u00e9rb\u0151l ered\u0151 fels\u0151bb r\u00e1hat\u00e1s. Egy aff\u00e9le intuit\u00edv meg\u00e9rz\u00e9s a fels\u0151bb vil\u00e1gokb\u00f3l, melynek hat\u00e1s\u00e1t, a nem fizikai \u00e9rz\u00e9kszerveinkre hagyatkozva \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck. Hiszen az inform\u00e1ci\u00f3 teljesen k\u00f6r\u00fclveszi a vil\u00e1gunkat, \u00e9s att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy ki mit \u00e9s mennyit \u00e9rz\u00e9kel ezekb\u0151l a jelekb\u0151l, tud bel\u0151le valamilyen k\u00e9pet alkotni. Majd ezen t\u00falmen\u0151en – az \u00edgy kialakult k\u00e9pekb\u0151l – egyedi gondolatokat \u00e9s kreat\u00edv elk\u00e9pzel\u00e9seket \u00e1tadni.<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201eGondolkozni, gondolkozni, ha csak a m\u00e1sodperc t\u00f6red\u00e9ke van is h\u00e1tra – gondolkozni: ez az egyetlen rem\u00e9ny.\u201d<\/em><\/p>\nGeorge Orwell: 1984<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

George Orwell – 1984 c\u00edm\u0171 n\u00e9pszer\u0171 reg\u00e9nye, \u00e9pp egy ilyen anom\u00e1li\u00e1t okoz a vil\u00e1gunkban. Mivel a m\u0171 \u00e1ltal bemutatott diszt\u00f3pikus vil\u00e1grend, elk\u00e9peszt\u0151 egyez\u00e9st mutat korunk jelenlegi helyzet\u00e9vel. Pont, mint azzal a korszakkal, amely a II. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa lez\u00e1r\u00e1s\u00e1t, majd a hidegh\u00e1bor\u00fa kialakul\u00e1s\u00e1nak s\u00f6t\u00e9t id\u0151szak\u00e1t k\u00f6vette. Akkort\u00e1jt, amikor a k\u00f6nyv megsz\u00fcletett. Ennek ok\u00e1n a reg\u00e9ny \u00fczenete, \u00e9pp\u00fagy lehet v\u00e1lasz egy \u00e1t\u00e9lt v\u00e9res \u00e9s puszt\u00edt\u00f3 vil\u00e1gkorszakra, mint egy elk\u00e9pzelt t\u00e1rsadalom, t\u00e1voli j\u00f6v\u0151be helyezett \u00e9s lehets\u00e9ges m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re. Bemutatva vele, a totalit\u00e1rius berendezked\u00e9s\u0171 \u00e9s elnyom\u00f3 politikai hatalmat gyakorl\u00f3 fikt\u00edv p\u00e1rt\u00e1llam r\u00e9muralm\u00e1t. Felv\u00e1zolva a p\u00e1rt mindig aktu\u00e1lis \u00e9rdekeinek megfelel\u0151 ellens\u00e9gk\u00e9p kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9pp\u00fagy, mint a pillanatnyi \u00e9rdeksz\u00f6vets\u00e9gben folytatott soha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 h\u00e1bor\u00fas visz\u00e1lyait. Mik\u00f6zben ismerteti a p\u00e1rt zavaros ideol\u00f3giai c\u00e9ljait \u00e9s a zsarnoks\u00e1g – senkit \u00e9s semmit sem tisztel\u0151 – v\u00e1logatott, diktat\u00f3rikus m\u00f3dszereit. \u00cdgy h\u00e1t, erre a m\u0171re is alkalmazhat\u00f3 a fenti elk\u00e9pzel\u00e9s. Vajon tudatos megfigyel\u00e9sen alapul\u00f3 reakci\u00f3 volt, az akkori vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sra vagy ink\u00e1bb egyfajta j\u00f6v\u0151be l\u00e1t\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9s k\u00e9sztette a reg\u00e9ny \u00edr\u00f3j\u00e1t, v\u00e1laszul az ember zsigeri bels\u0151 f\u00e9lelm\u00e9re? M\u00edg az el\u0151bbi esetben, ink\u00e1bb az intelligens megfigyel\u0151 elme sz\u00fclte logikus v\u00e1laszok \u00f6lthettek testet a reg\u00e9nyben. Addig az ut\u00f3bbiban az alkot\u00f3i intu\u00edci\u00f3 nyilv\u00e1nulhatott meg \u00e9s vezethetett el, az egyedi megl\u00e1t\u00e1sok ennyire el\u0151rel\u00e1t\u00f3 \u00e9s f\u00e9lelmetesen re\u00e1lisnak hat\u00f3 – ma is aktu\u00e1lisnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 – m\u00e9ly t\u00e1rsadalmi \u00fczenet\u00e9hez. Mely az ir\u00e1ny\u00edtott \u00e9rzelmek, azon bel\u00fcl is kiemelten a f\u00e9lelem \u00e9s a gy\u0171l\u00f6let, minden lehets\u00e9ges sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t teljesen k\u00f6rbej\u00e1r\u00f3 \u00e9s felt\u00e1r\u00f3, identit\u00e1s\u00e1t \u00e9s j\u00f6v\u0151k\u00e9p\u00e9t vesztett „emberi” l\u00e9tez\u00e9st helyezi a t\u00f6rt\u00e9net f\u00f3kusz\u00e1ba. Ez a v\u00e1ls\u00e1g, annak a szabads\u00e1g\u00e1t\u00f3l megfosztott \u00e9s megt\u00e9vesztett embernek az \u00e9let\u00e9t jelk\u00e9pezi, akib\u0151l a hatalom gondolati \u00e9s \u00e9rzelmi befoly\u00e1sol\u00e1s \u00fatj\u00e1n – a hazugs\u00e1gok, a tudatlans\u00e1gban tart\u00e1s \u00e9s a m\u00falt elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en – engedelmes \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a p\u00e1rt c\u00e9ljaira f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3, egyedet nevelt. Szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t ek\u00f6zben od\u00e1ig lebontva, am\u00edg a folyamatos f\u00e9lelemben \u00e9s megfigyel\u00e9s alatt tartott ember, k\u00e9nytelen lesz – a t\u00fal\u00e9l\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben – a saj\u00e1t gondolatait \u00e9s \u00e9rzelmeit is elrejteni, a Nagy Testv\u00e9r \u00e1lland\u00f3an figyel\u0151 szeme, illetve a p\u00e1rt hatalm\u00e1ra vigy\u00e1z\u00f3 Gondolatrend\u0151rs\u00e9g, a k\u00f6rnyez\u0151 bes\u00fag\u00f3k \u00e9s v\u00e9g\u00fcl \u00f6nmaga el\u0151l is.<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201eA hatalom abban rejlik, hogy az emberi lelkeket darabokra t\u00e9pj\u00fck, s azt\u00e1n olyan \u00faj alakba rakjuk \u00f6ssze, amilyenbe akarjuk.\u201d<\/em><\/p>\nGeorge Orwell: 1984<\/em><\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

Vajon honnan j\u00f6hetett az inspir\u00e1ci\u00f3? Nos egy ezoterikus elk\u00e9pzel\u00e9s szerint l\u00e9tezik egyfajta nagy k\u00f6z\u00f6s szellem vagy \u00fagynevezett tudati mez\u0151 (m\u00e1sk\u00e9ppen Akasha-kr\u00f3nika). Ez a fajta k\u00f6z\u00f6s eml\u00e9kezet t\u00e1rolja \u00e9s \u0151rzi a lelkek, \u00edgy az emberi szellem \u00e1ltal is eddig vagy ezut\u00e1n felismert, megtapasztalt, megalkotott, megtanult, meg\u00e9lt \u00e9s felhalmozott hatalmas \u0151si tud\u00e1st. \u00cdgy amikor valaki hasonl\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9sekkel foglalkozik \u00e9s kell\u0151k\u00e9ppen nyitott ezen gondolatokra, ez a fajta fels\u0151bb dimenzi\u00f3kban t\u00e1rolt tud\u00e1s, megny\u00edlik a sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s onnan, \u00fagymond letud h\u00edvni ahhoz kapcsolt inform\u00e1ci\u00f3kat. Nem v\u00e9letlen, hogy az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben sok feltal\u00e1l\u00f3 dolgozott hasonl\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9sekkel \u00e9s gondolatokkal egy-egy nagyobb probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1n, egyidej\u0171leg \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l teljesen f\u00fcggetlen\u00fcl. Illetve bukkantak el\u0151, hirtelen\u00fcl \u00e9s v\u00e1ratlanul a semmib\u0151l – ezzel vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 hat\u00e1st okozva – hatalmas horderej\u0171 felfedez\u00e9sek, felismer\u00e9sek \u00e9s technol\u00f3giai \u00faj\u00edt\u00e1sok. M\u00edg az erre szint\u00e9n fog\u00e9kony m\u0171v\u00e9szek, akik \u00e9pp\u00fagy alkot\u00f3i min\u0151s\u00e9gben tev\u00e9kenykednek, is kaphatnak azonos vil\u00e1gk\u00e9pet \u00e9s ihletet, egyez\u0151 gondolataik \u00e9s megl\u00e1t\u00e1saik kifejez\u00e9s\u00e9re. Ez teh\u00e1t azt jelenti, hogy a kreat\u00edv alkot\u00f3m\u0171v\u00e9szek hihetetlen\u00fcl pontos megl\u00e1t\u00e1sai – a m\u00faltban vagy az elk\u00f6vetkez\u0151 j\u00f6v\u0151ben valamikor, valaki \u00e1ltal – m\u00e1r egyszer \u00e1t\u00e9lt \u00e9s megismert jelens\u00e9gekre t\u00e1maszkodva tudj\u00e1k olykor megj\u00f3solni, ez\u00e1ltal pedig a j\u00f6v\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t pontosan el\u0151revet\u00edtve, az emberi tudat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t akad\u00e1lyoz\u00f3 \u00e9s g\u00e1tl\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sek, v\u00e1rhat\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

\u00c1m ahhoz, hogy ezeket a m\u00e9lyebb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket meg\u00e9rthess\u00fck, sz\u00fcks\u00e9g van egyfajta n\u00e9z\u0151pont v\u00e1ltoz\u00e1sra vagy \u00fagynevezett dobozon k\u00edv\u00fcli gondolkod\u00e1sra. Amely lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra, hogy az eddig megszokott l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dunkt\u00f3l elrugaszkodva, m\u00e1s megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba \u00e1ll\u00edthassuk a dolgokat. \u00cdgy elengedhetetlenn\u00e9 v\u00e1lik a szeml\u00e9letm\u00f3d v\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e9s f\u00f3kusz \u00e1thelyez\u00e9se. Ez azt jelenti, hogy sokszor a k\u00fclvil\u00e1gra ir\u00e1ny\u00edtott figyelem energi\u00e1nkat, ink\u00e1bb bel\u00fclre kell \u00f6sszpontos\u00edtani. M\u00edg olykor c\u00e9lszer\u0171 lenne, egy m\u00e1sik ember helyzet\u00e9be k\u00e9pzeln\u00fcnk \u00f6nmagunkat \u00e9s perspekt\u00edv\u00e1t v\u00e1ltva \u00faj szemsz\u00f6gb\u0151l m\u00e9rlegelni az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket. Ennek az \u00e1llapotnak az el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez, ugyanakkor sz\u00fcks\u00e9ges az \u00e9rt\u00e9kszeml\u00e9let\u00fcnk v\u00e1ltoz\u00e1sa is. Mert ehhez m\u00e1r nem elegend\u0151, az ismert sz\u0171kebb kontextusba helyezve megvizsg\u00e1lni az adott probl\u00e9m\u00e1t. Ez\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9g van arra, hogy az \u00e1ltalunk l\u00e1tott \u00e9s tapasztalt vil\u00e1got \u00e9s az abban zajl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket, fenntart\u00e1ssal \u00e9s kritikus szeml\u00e9letm\u00f3ddal fogadjuk. Akkor j\u00f3 az ir\u00e1ny, ha elk\u00e9pzel\u00e9seinkben nem maradnak led\u00f6nthetetlen falak, nincsenek t\u00f6bb\u00e9 k\u0151be v\u00e9sett szab\u00e1lyok, se \u00e9rinthetetlen viszony\u00edt\u00e1si pontok. Nem szabad mindent k\u00e9sznek, t\u00e1rsadalmilag elfogadottnak \u00e9s megv\u00e1ltoztathatatlannak tekinteni. Mert ezek olyan dogm\u00e1k, amelyek nem szolg\u00e1lj\u00e1k a val\u00f3di \u00e9n\u00fcnk fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201eAm\u00edg nem \u00e9brednek \u00f6ntudatra, nem fognak fell\u00e1zadni, s am\u00edg fel nem l\u00e1zadtak, nem \u00e9bredhetnek \u00f6ntudatra.\u201d<\/em><\/p>\nGeorge Orwell: 1984<\/em><\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

A blog indul\u00e1sakor alapj\u00e1ban nem volt betervezve, hogy a bejegyz\u00e9sek spiritu\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti szeml\u00e9lete \u00e9s kitekint\u0151 hivatkoz\u00e1sai mellett, a gazdas\u00e1got kiszolg\u00e1l\u00f3 politika szerep\u00e9nek \u00e9s c\u00e9ljainak t\u00e1gabb \u00e9rtelmez\u00e9se is szerepet kapjon a gondolatok k\u00f6z\u00f6tt. Azonban a t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk, a mindennapi \u00e9let\u00fcnk, a t\u00e1rsadalom jelenkori m\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e9s az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3ra gyakorolt hat\u00e1sai oly m\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcggnek ett\u0151l a tev\u00e9kenys\u00e9gt\u0151l, amelynek hat\u00e1s\u00e1t egyszer\u0171en nem lehet figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni. Val\u00f3s\u00e1gunk m\u00e9lyebb megismer\u00e9se ez\u00e9rt mindenn\u00e9l fontosabb. Mivel t\u00e1rsadalmunk szerkezet\u00e9nek „fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t” a napi politikai d\u00f6nt\u00e9seken kereszt\u00fcl, alapj\u00e1ban a gazdas\u00e1gi folyamatok er\u0151s\u00f6d\u0151 hat\u00e1sai m\u0171k\u00f6dtetik, amit viszont a befektet\u00e9si d\u00f6nt\u00e9sek alak\u00edtanak, mely a t\u0151ke\u00e1raml\u00e1s r\u00e9v\u00e9n, a p\u00e9nzforgalmat t\u00e1pl\u00e1lja. \u00cdgy a p\u00e9nzmozg\u00e1s \u00e9l\u00e9nk\u00edt\u00e9se, a gazdas\u00e1gban kering\u0151 mennyis\u00e9g\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9se, b\u0151v\u00fcl\u0151 piaci lehet\u0151s\u00e9geket teremthet \u00e9s hat\u00e1ssal van – a gyorsabb t\u0151ke be- \u00e9s ki\u00e1raml\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en – a tov\u00e1bbi befektet\u00e9si kedvre is. Hiszen egy adott (lehet\u0151leg kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 vagy befoly\u00e1solhat\u00f3) gazdas\u00e1gi k\u00f6rnyezetben az inveszt\u00e1lt t\u0151k\u00e9nek id\u0151vel, jelent\u0151s profitot kell termelnie. Lehet\u0151leg min\u00e9l hamarabb, k\u00f6nnyebben \u00e9s g\u00f6rd\u00fcl\u00e9kenyebben, mert a befektet\u0151k \u00e9s a r\u00e9szv\u00e9nyesek \u00e9rdek\u00e9t ki kell szolg\u00e1lni. \u00cdgy teh\u00e1t minden ennek az egy szent c\u00e9lnak rendel\u0151dik al\u00e1 \u00e9s annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy az esetleges akad\u00e1lyoz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151ket felsz\u00e1molj\u00e1k, politikusaink mindent el is k\u00f6vetnek. Mivel az el\u00e9gedett befektet\u0151 \u00fajabb \u00fczletet hozhat, mely a r\u00e9szv\u00e9nyesek mellett az aktu\u00e1lis korm\u00e1nynak is az \u00e9rdeke, mivel a j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 gazdas\u00e1gi d\u00f6nt\u00e9sekb\u0151l politikai t\u0151k\u00e9t \u00e9s anyagi el\u0151ny\u00f6ket lehet kov\u00e1csolni. Ez\u00e9rt c\u00e9lszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lhat egy olyan jogi k\u00f6rnyezetet \u00e9s politikai rendszert ki\u00e9p\u00edteni, amely ezt a c\u00e9lt szolg\u00e1lja. A probl\u00e9ma az, hogy ez egyfajta – az adott orsz\u00e1g szuverenit\u00e1s\u00e1t \u00e9s a t\u00e1rsadalmi lehet\u0151s\u00e9geket m\u00e9lyen befoly\u00e1sol\u00f3 – gazdas\u00e1gi csapda, amely id\u0151vel fenntarthatatlann\u00e1 fog v\u00e1lni. Mert \u00e1lland\u00f3an \u00fajabb forr\u00e1sokat kell hozz\u00e1 el\u0151teremteni, bevonni \u00e9s biztos\u00edtani az \u00e9l\u00e9nk gazdas\u00e1gi folyamatok tov\u00e1bb m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez. Mivel a beind\u00edtott gazdas\u00e1gi folyamatokhoz kapcsol\u00f3dik a t\u0151k\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 befektet\u00e9si kedv, a befektet\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9khoz megfelel\u0151 gazdas\u00e1gi k\u00f6rnyezet, amelyhez viszont a gazdas\u00e1got kiszolg\u00e1l\u00f3 politikai berendezked\u00e9s. \u00cdgy ez a folyamat v\u00e9g\u00fcl a globalista elit \u00e9s a multinacion\u00e1lis nagyv\u00e1llalatok – a kett\u0151 val\u00f3j\u00e1ban egy \u00e9s ugyanaz, de err\u0151l majd k\u00e9s\u0151bb – \u00e9rdekeinek al\u00e1vetett politikai berendezked\u00e9st, azon kereszt\u00fcl pedig egy igencsak kibillent t\u00e1rsadalmi egyens\u00falyt, megt\u00e9p\u00e1zott nemzeti \u00f6ntudatot \u00e9s er\u0151sen korl\u00e1tozott fejl\u0151d\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get fog eredm\u00e9nyezni…<\/p>\n\n\n\n

Ezt folyamatot valamikor elind\u00edtva, az \u00e1llamnak teh\u00e1t kezd\u00e9sk\u00e9nt valahogy \u00e9l\u00e9nk\u00edteni kellett a gazdas\u00e1got \u00e9s valamilyen forr\u00e1sb\u00f3l p\u00e9nzt kellett szereznie. Nos p\u00e9nzt szerezni, az aktu\u00e1lis korm\u00e1nyz\u00e1si ciklusok alatt, sokf\u00e9lek\u00e9ppen lehetett. Export bev\u00e9telb\u0151l, privatiz\u00e1ci\u00f3b\u00f3l, \u00e1llami tulajdonok, kiemelt v\u00e1llalatok \u00e9s szektorok \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l vagy kritikus \u00e1gazati tev\u00e9kenys\u00e9gek koncesszi\u00f3j\u00e1b\u00f3l. Tov\u00e1bb\u00e1 az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt mag\u00e1nnyugd\u00edjp\u00e9nzt\u00e1ri vagyon \u00e1llamos\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, szoci\u00e1lis hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sok csorb\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, k\u00f6zoktat\u00e1si, k\u00f6zleked\u00e9si, rend- \u00e9s honv\u00e9delmi vagy az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e1gazatok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak megnyirb\u00e1l\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9s jogos illetm\u00e9nyek megvon\u00e1s\u00e1b\u00f3l. K\u00e9s\u0151bb \u00fajabb ad\u00f3fajt\u00e1k bevezet\u00e9s\u00e9b\u0151l, majd tov\u00e1bbi ad\u00f3emel\u00e9sekb\u0151l, \u00e1llampap\u00edrok kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1b\u00f3l, de ak\u00e1r az \u00e1llam \u00e1ltal felvett k\u00fclf\u00f6ldi hitelekb\u0151l is. Mely amellett, hogy az \u00e1llamad\u00f3ss\u00e1got n\u00f6veli, hosszabb t\u00e1von nagyobb kitetts\u00e9get, az \u00e1rfolyam ingadoz\u00e1snak \u00e9s az elsz\u00e1ll\u00f3 kamatoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en pedig, er\u0151s rizik\u00f3t jelent. \u00cdgy b\u00e1r a hitelfelv\u00e9tel elker\u00fclhetetlen, az \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9gsem jelent a gazdas\u00e1g probl\u00e9m\u00e1ira megold\u00e1st. Mely k\u00e1ros folyamatokra mindig er\u0151s r\u00e1hat\u00e1sa van, az aktu\u00e1lis h\u00e1bor\u00fas konfliktusnak tulajdon\u00edtott elsz\u00e1ll\u00f3 energia\u00e1raknak. A rezsi\u00e1rak miatt megemelkedett termel\u00e9si, el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1si k\u00f6lts\u00e9geknek \u00e9s a megv\u00e1ltozott piaci k\u00f6rnyezetnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 gazdas\u00e1gi visszaes\u00e9snek. A felsoroltak miatt, teh\u00e1t sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lnak tov\u00e1bbi kiad\u00e1scs\u00f6kkent\u0151 int\u00e9zked\u00e9sek, k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si megszor\u00edt\u00e1sok, \u00f6sszevon\u00e1sok \u00e9s \u00e1tcsoportos\u00edt\u00e1sok. Illetve sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lhat olykor, a gazdas\u00e1gi \u00e9s p\u00e9nzpiaci szerepl\u0151ket \u00e9rint\u0151 \u00fajabb sarcok „k\u00f6zterhek” bevezet\u00e9se is. Valamilyen tov\u00e1bbi ad\u00f3, \u00e1gazati hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban, amelyeket ki nem tal\u00e1ln\u00e1d, de v\u00e9g\u00fcl rajtad fogj\u00e1k behajtani. M\u00e9g abban az esetben is, ha \u00fagymond ez a fajta k\u00f6ztehervisel\u00e9s alapvet\u0151en, nem a polg\u00e1rok megsarcol\u00e1s\u00e1ra lett kital\u00e1lva. A gazdas\u00e1gi szerepl\u0151k azonban nagyon hamar lereag\u00e1lj\u00e1k ezeket a kellemetlen piaci v\u00e1ltoz\u00e1sokat \u00e9s ha emelkedik az \u00f6nk\u00f6lts\u00e9g, amely cs\u00f6kkenten\u00e9 a bev\u00e9telt \u00e9s ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a profitot, azt nyomban tov\u00e1bb fogj\u00e1k h\u00e1r\u00edtani a fogyaszt\u00f3ra. Mert a v\u00e1llalkoz\u00e1s hosszabb t\u00e1von nem lehet vesztes\u00e9ges, hiszen fontos a v\u00e1llalat fejl\u0151d\u00e9se \u00e9s bev\u00e9tele, azon kereszt\u00fcl pedig a profit maximaliz\u00e1l\u00e1sa. \u00cdgy l\u00e9nyeg\u00e9ben az \u00e1llam \u00e1ltal kir\u00f3tt hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1st, nem az arra k\u00f6telezett \u00e1gazati szerepl\u0151k fogj\u00e1k megfizetni, hanem a terhet \u00e1th\u00e1r\u00edtva azok a felhaszn\u00e1l\u00f3k vagy v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k, akik a term\u00e9keket vagy a szolg\u00e1ltat\u00e1st k\u00e9nytelenek megv\u00e1s\u00e1rolni vagy ig\u00e9nybe venni. Ez \u00e1ltal pedig az infl\u00e1ci\u00f3s k\u00f6rnyezet kialakul\u00e1s\u00e1hoz, minden felt\u00e9tel adott\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

A probl\u00e9ma ezzel mind\u00f6ssze annyi, hogy a l\u00e1nc v\u00e9g\u00e9n \u00e1ll\u00f3 fogyaszt\u00f3, ezt m\u00e1r senkire sem tudja tov\u00e1bb h\u00e1r\u00edtani. Teh\u00e1t vagy kevesebbet v\u00e1s\u00e1rol \u00e9s vesz ig\u00e9nybe bel\u0151le, vagy k\u00e9nytelen a m\u00e1s jelleg\u0171 kiad\u00e1sait tov\u00e1bb cs\u00f6kkentve, \u00f6ssz\u00e9bb h\u00fazni a nadr\u00e1gsz\u00edjat. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a napi v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sai er\u0151sen cs\u00f6kkennek \u00e9s a sz\u00fcks\u00e9ges szolg\u00e1ltat\u00e1sokat is csak egyre ritk\u00e1bban tudja ig\u00e9nybe venni. Ezt a megszor\u00edt\u00e1st pedig id\u0151vel egyre nagyobb \u00e9s nagyobb t\u00f6meg lesz k\u00e9nytelen megtenni, mert a – r\u00e9gi\u00f3s viszonylatban am\u00fagy is egyik legalacsonyabb – b\u00e9rsz\u00ednvonal, nem k\u00f6veti a kiad\u00e1sok terheit \u00e9s nem biztos\u00edtja az emberek napi meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t. M\u00edg az egyre dr\u00e1g\u00e1bb kiad\u00e1soknak \u00e9s az elvesztett munkahelyeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, megjelenik a fokozatos t\u00e1rsadalmi elszeg\u00e9nyed\u00e9s. Viszont, ha ezen kiad\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9sre m\u00e1r az emberek t\u00f6mege van r\u00e1k\u00e9nyszer\u00fclve, az a gazdas\u00e1g teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t is er\u0151sen visszaveti. A megszor\u00edt\u00e1sok pedig a roml\u00f3 gazdas\u00e1gi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket tov\u00e1bb fokozva, cs\u00f6kkentik a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1si kedvet, a lakoss\u00e1gi kiad\u00e1sokat, az emberek hitelfelv\u00e9teli lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, ezeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a c\u00e9gek, v\u00e1llalkoz\u00e1sok \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1sok bev\u00e9tel\u00e9t, melyek v\u00e9g\u00fcl bez\u00e1r\u00e1sokhoz vezetnek. A bez\u00e1rt v\u00e1llalkoz\u00e1sok, rengeteg megsz\u0171nt munkahelyet jelentenek, melyek ism\u00e9telten tov\u00e1bb n\u00f6velik a t\u00e1rsadalmi elszeg\u00e9nyed\u00e9st \u00e9s ezzel ford\u00edtottan ar\u00e1nyosan cs\u00f6kkentik az \u00e1llam ad\u00f3bev\u00e9tel\u00e9t. A gazdas\u00e1g n\u00f6veked\u00e9se pedig el\u0151bb stagn\u00e1lni kezd, majd visszaesik, amely v\u00e9g\u00fcl recesszi\u00f3hoz vezet. A p\u00e9nz teh\u00e1t a roml\u00f3 gazdas\u00e1gi folyamatoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, el\u0151bb vagy ut\u00f3bb elsziv\u00e1rog a rendszerb\u0151l. De hova ker\u00fcl a p\u00e9nz, amely a felvett hitelek, az \u00e1llami \u00e9s lakoss\u00e1gi megszor\u00edt\u00e1sok \u00e9s a nagyobb k\u00f6zteher hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s ellen\u00e9re, javul\u00e1st nem, viszont egyre roml\u00f3 kil\u00e1t\u00e1sokat \u00e9s cs\u00f6kken\u0151 gazdas\u00e1got eredm\u00e9nyez? H\u00e1t a te zsebedb\u0151l egy m\u00e1sik zsebbe. Mely egy \u00fajabb probl\u00e9m\u00e1hoz vezet. Itt megint csak utaln\u00e9k a z\u00e1rt rendszer elv\u00e9re, ahol az er\u0151forr\u00e1sok m\u00e1r am\u00fagy is egyenl\u0151tlen eloszl\u00e1s\u00faak \u00e9s korl\u00e1tozottak. \u00cdgy az ig\u00e9nybe vett szolg\u00e1ltat\u00e1soknak \u00e9s a megszerzett javaknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, a gazdas\u00e1gb\u00f3l ki\u00e1raml\u00f3 m\u00e9g val\u00f3di l\u00e9tez\u0151 \u00e9s megtermelt p\u00e9nz (el\u0151\u00e1ll\u00edtott \u00e9rt\u00e9k, szaktud\u00e1s vagy munkav\u00e9gz\u00e9s \u00e1ll m\u00f6g\u00f6tte) hely\u00e9re, egyre nagyobb mennyis\u00e9g\u0171 – a semmib\u0151l gener\u00e1lt – hitel \u00e1ramlik be. Mik\u00f6zben az el\u0151bbi val\u00f3s javakba \u00e9s egy\u00e9b vagyont\u00e1rgyakba ker\u00fcl, illetve v\u00e1llalati r\u00e9szv\u00e9nyekbe \u00e1ramlik \u00e9s egyre gyorsabban koncentr\u00e1l\u00f3dik a glob\u00e1lis elit kez\u00e9ben, addig az ut\u00f3bbi folyamatosan halmoz\u00f3dik \u00e9s n\u00f6veli vele a vil\u00e1g kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g\u00e1t. Ez a hitelv\u00e1ls\u00e1g pedig, el\u0151bb-ut\u00f3bb egy \u00fajabb puszt\u00edt\u00f3 gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1got fog okozni. Mivel a hiteleknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a vil\u00e1g elad\u00f3sodotts\u00e1ga folyamatosan n\u00f6vekszik, mik\u00f6zben \u00e1llamok, nagyv\u00e1llalatok, v\u00e1llalkoz\u00e1sok, h\u00e1ztart\u00e1sok \u00e9s ezzel emberek ker\u00fclnek cs\u0151dhelyzetbe vagy vesz\u00edtik el minden\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201eA t\u00f6megek sohasem l\u00e1zadnak fel \u00f6nsz\u00e1ntukb\u00f3l, \u00e9s sohasem l\u00e1zadnak fel csup\u00e1n az\u00e9rt, mert el vannak nyomva. Am\u00edg nincs lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve sz\u00e1mukra, hogy m\u00e9rt\u00e9k\u00fck legyen az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1shoz, igaz\u00e1ban soha nem is fognak a tudat\u00e1ra \u00e9bredni annak, hogy el vannak nyomva.\u201d<\/em><\/p>\nGeorge Orwell: 1984<\/em><\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

De mit tenn\u00e9l akkor, ha valaki azt \u00e1ll\u00edtan\u00e1, hogy vil\u00e1gunkat rossz ir\u00e1nyba terel\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok, nem csak \u00fagy magukt\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nnek, \u00e9s nem egyes hatalomra jutott politikusok vagy gazdas\u00e1gi szerepl\u0151k rosszul felm\u00e9rt d\u00f6nt\u00e9seinek vagy hib\u00e1inak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a vil\u00e1g folyton let\u00e9r az \u00fatr\u00f3l. Ha most – az eddigi tartalmak ut\u00e1n – felsejlik benned az a gondolat, hogy mindez tal\u00e1n m\u00e9gsem a v\u00e9letlen m\u0171ve, akkor kezdesz j\u00f3 ir\u00e1nyba haladni. Mert mindazon inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s h\u00edrad\u00e1sok ellen\u00e9re, amit a m\u00e9dia \u00f6mleszt r\u00e1nk, a val\u00f3s\u00e1g eg\u00e9szen m\u00e1s k\u00e9pet fest. Mivel vil\u00e1gunkban minden egyes folyamat el\u0151re megtervezett, semmi sem t\u00f6rt\u00e9nik benne v\u00e9letlen\u00fcl. 2008-ban Eur\u00f3p\u00e1t is el\u00e9rte az a gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g, amelyet az USA ingatlan- \u00e9s bankszektora \u00e9s a Lehman Brothers befektet\u00e9si bank cs\u0151dje okozott. B\u00e1r Eur\u00f3pa m\u00e9g a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g hat\u00e1sait\u00f3l sz\u00e9delgett, amikor valamikor a 2010-es \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e1r elkezdtek kibontakozni \u00e9s eszkal\u00e1l\u00f3dni azok a rejtett p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9s hatalmi folyamatok, amelyeknek politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi hat\u00e1s\u00e1t a mai napon is tapasztalhatjuk. 2013-ban lehetett hallani el\u0151sz\u00f6r az NSA lehallgat\u00e1si \u00e9s megfigyel\u00e9si botr\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, amelyet Edward Snowden robbantott ki azzal, hogy titkosszolg\u00e1lati adatokat adott \u00e1t a sajt\u00f3nak, amelyben leleplez\u00e9sre ker\u00fclt az enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcli lehallgat\u00e1sok \u00e9s \u00e9l\u0151 megfigyel\u00e9sek t\u00f6rv\u00e9nytelen folyamata. De ezen t\u00falmen\u0151en az NSA \u00e9s a CIA titkosszolg\u00e1lati akci\u00f3 keret\u00e9ben olyan nyugati politikusok ut\u00e1n is k\u00e9mkedett, mint p\u00e9ld\u00e1ul Angela Merkel volt n\u00e9met kancell\u00e1r. Itt m\u00e1r \u00e9rdemes lehet elgondolkodni azon, hogy sz\u00f6vets\u00e9ges nyugati hatalmak, mi okb\u00f3l is k\u00e9mkedhetnek m\u00e1s orsz\u00e1gok vezet\u0151 politikusai ut\u00e1n? Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ki nem tal\u00e1ln\u00e1d, hogy minden okkal t\u00f6rt\u00e9nik \u00e9s ezen folyamatok m\u00f6g\u00f6tt, az \u00e1ltalam m\u00e1r unalomig hangoztatott megh\u00faz\u00f3d\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kok, \u00e9rdekek \u00e9s rejtett c\u00e9lok \u00e1llnak. Ez a felismer\u00e9s eleve megk\u00e9rd\u0151jelezi azt, hogy val\u00f3ban lehet-e val\u00f3s sz\u00f6vets\u00e9gr\u0151l besz\u00e9lni k\u00e9t vagy t\u00f6bb \u00e1llam k\u00f6z\u00f6tt, ha mindenkit m\u00e1s \u00e9rdekek mozgatnak (l\u00e1sd Eur\u00f3pai Uni\u00f3)? Egy\u00fattal remek\u00fcl szeml\u00e9lteti azt a megt\u00e9veszt\u0151 kommunik\u00e1ci\u00f3t, amelyet a politika \u00e9s a m\u00e9dia folytat \u00e9s amit egyfajta sz\u00ednj\u00e1t\u00e9khoz hasonl\u00edtottam. De haladjunk tov\u00e1bb id\u0151rendben \u00e9s induljunk el keletre. 2014-ben Viktor Janukovics akkori oroszbar\u00e1t ukr\u00e1n eln\u00f6k az Eur\u00f3pai Uni\u00f3s t\u00e1rsul\u00e1si szerz\u0151d\u00e9st\u0151l visszal\u00e9pett, melyek utcai zavarg\u00e1sokba \u00e9s v\u00e9g\u00fcl forradalomba torkoltak. Ezt k\u00f6vette a Kr\u00edm f\u00e9lsziget oroszok \u00e1ltali annekt\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a donbasszi h\u00e1bor\u00fa, mely az Orosz-Ukr\u00e1n h\u00e1bor\u00fa keret\u00e9ben a mai napig is zajlik. A csavar az eg\u00e9szben, hogy ezen id\u0151szak alatt az amerikai \u00e9rdekszf\u00e9ra m\u00e1r jav\u00e1ban tev\u00e9kenykedett Ukrajn\u00e1ban, \u00edgy a fenti folyamatokra is el\u00e9g nagy r\u00e1hat\u00e1sa volt. El\u00e9g, ha csak a vil\u00e1g \u00e9s egyben az USA legnagyobb bankj\u00e1ra a JPMorgan-ra gondolunk (jegyezz\u00fck meg a bank nev\u00e9t k\u00e9s\u0151bb fontos lesz), akik saj\u00e1t bevall\u00e1suk szerint m\u00e1r 2010 \u00f3ta seg\u00edtik Ukrajn\u00e1t finansz\u00edroz\u00e1ssal, befektet\u00e9si tan\u00e1csad\u00e1ssal \u00e9s t\u00f6bb milli\u00f3 doll\u00e1rnyi „humanit\u00e1rius seg\u00e9ly ny\u00fajt\u00e1s\u00e1val”. Vagy az Ukrajn\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de az USA-b\u00f3l finansz\u00edrozott biolaborok m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re \u00e9s a CIA szak\u00e9rt\u0151i \u00e1ltal ny\u00fajtott kik\u00e9pz\u00e9si programra, mely az ukr\u00e1n hader\u0151 modern fegyveres tev\u00e9kenys\u00e9geinek \u00e9s h\u00edrszerz\u0151i ismeretek \u00e1tad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyult. Mindezekb\u0151l l\u00e1that\u00f3, hogy k\u00f6zel sem egy egyszer\u0171 Orosz-Ukr\u00e1n \u00e9rdekellent\u00e9t eszkal\u00e1l\u00f3dott h\u00e1bor\u00fav\u00e1, hanem azt val\u00f3j\u00e1ban a h\u00e1tt\u00e9rben megb\u00fav\u00f3 nagyhatalmi geopolitikai folyamatok \u00e9rdekei sz\u00edtott\u00e1k. Nos a m\u00e9dia err\u0151l nem igaz\u00e1n tett eml\u00edt\u00e9st, k\u00e9s\u0151bb is csak h\u00e1r\u00edt\u00f3 \u00e9s tagad\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3 zajlott az \u00fcgyben, m\u00edg \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb bizonyos fokig elismert\u00e9k ezen tev\u00e9kenys\u00e9gek r\u00e9szben egyez\u0151 val\u00f3s\u00e1gtartalm\u00e1t. Ezt a beismer\u0151 magatart\u00e1st val\u00f3sz\u00edn\u0171leg, a m\u00e1r kisziv\u00e1rgott bizony\u00edt\u00e9kok hat\u00e1s\u00e1ra, a k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g indokolta. Azonban a m\u00e9dia, mint mindig, ezen k\u00e9nyes inform\u00e1ci\u00f3kat hamar kiszor\u00edtotta a napi h\u00edrekb\u0151l \u00e9s sikeresen agyonhallgatta.<\/p>\n\n\n\n

Nos mi t\u00f6rt\u00e9nt ezek ut\u00e1n? Az ukrajnai konfliktust elhagyva t\u00e9rj\u00fcnk vissza Nyugat \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ra. Szint\u00e9n 2014-ben valami mozgol\u00f3dik annak hat\u00e1s\u00e1ra, hogy a K\u00f6zel-Keleten \u00e9s \u00c9szak-Afrik\u00e1ban az USA \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a csatlakozott sz\u00f6vets\u00e9gesek \u00e1ltal, el\u0151zetesen katonai beavatkoz\u00e1sok sora t\u00f6rt\u00e9nt Afganiszt\u00e1nban, Irakban, L\u00edbi\u00e1ban, Sz\u00edri\u00e1ban, Nig\u00e9ri\u00e1ban \u00e9s a r\u00e9gi\u00f3t destabiliz\u00e1lj\u00e1k azon geopolitikai folyamatok, melyet a nyugat csak Terrorellenes h\u00e1bor\u00fak\u00e9nt ismer. Az EU-ba f\u0151k\u00e9nt az eml\u00edtett t\u00e9rs\u00e9gekb\u0151l elmenek\u00fclve, t\u00edz \u00e9s sz\u00e1zezres nagys\u00e1grendben – pap\u00edrok \u00e9s szem\u00e9lyes okm\u00e1nyok n\u00e9lk\u00fcl \u00e9rkez\u0151 – migr\u00e1ns \u00e1radat indul meg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bev\u00e1ndorl\u00e1si \u00fatvonalakon. 2015-re az NGO-k \u00e1ltal seg\u00edtett „h\u00e1bor\u00fa el\u0151l menek\u00fcl\u0151” t\u00f6meg Eur\u00f3p\u00e1ban olyan m\u00e9rt\u00e9k\u0171 migr\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1got okozott, mely az\u00f3ta is tart \u00e9s egyre tov\u00e1bb m\u00e9ly\u00fcl. Eur\u00f3pa szinte m\u00e9g fel sem eszm\u00e9lt az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 v\u00e1ls\u00e1gokb\u00f3l, amikor 2020-ban a WHO vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171v\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtotta a Covid-19 j\u00e1rv\u00e1nyt. Amelyet szint\u00e9n vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 lez\u00e1r\u00e1sok, j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi \u00e9s t\u00e1rsadalmi korl\u00e1toz\u00e1sok, er\u0151szakos, k\u00e9nyszer\u00edtett \u00e9s megt\u00e9veszt\u0151 olt\u00e1sprogramok, a bez\u00e1r\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g k\u00f6vetett. Melyek ism\u00e9telten \u00fajabb cs\u0151dbe ment v\u00e1llalkoz\u00e1sokat, megrogyott szegmenseket, ipar\u00e1gakat, szektorokat, v\u00e1llalatokat \u00e9s elvesztett munkahelyeket, hagytak maguk ut\u00e1n, mely folyamatok tov\u00e1bbi elszeg\u00e9nyed\u00e9st eredm\u00e9nyeztek. \u00c1m a hibern\u00e1lt gazdas\u00e1g fenntart\u00e1s\u00e1t a lez\u00e1r\u00e1sokat \u00e9s a megrendelt t\u00f6bb sz\u00e1z milli\u00f3 sz\u00e1mban legy\u00e1rtott vakcin\u00e1kat valamib\u0151l fizetni is kellett. \u00cdgy h\u00e1t ezeknek a p\u00e9nz\u00fcgyi forr\u00e1sait el\u0151 kellett teremteni valahonnan, sz\u00e1molva k\u00f6zben azzal is, hogy egyszer az eg\u00e9sz rendszert \u00fajra kell ind\u00edtani. Nos tudod, hogyan lehet seg\u00edteni egy t\u00e9rdre rogyott gazdas\u00e1gon? H\u00e1t nagyobb hitelez\u00e9si programokkal, hiszen a gazdas\u00e1got l\u00e1bra kellett \u00e1ll\u00edtani. A sok kihelyezett hitel meg h\u00e1t kinek is \u00e1llhatna \u00e9rdek\u00e9ben, ha nem a befektet\u00e9si bankoknak? Mivel az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 v\u00e1ls\u00e1gok \u00e9s a j\u00e1rv\u00e1ny miatti lez\u00e1r\u00e1sok sok c\u00e9get cs\u0151dbe vagy cs\u0151dk\u00f6zeli \u00e1llapotba juttattak, sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt, a m\u00e9g menthet\u0151 c\u00e9gek \u00fajraind\u00edt\u00e1sa. Ezzel a mesters\u00e9gesen kiv\u00e1ltott folyamattal szab\u00e1lyozt\u00e1k a gazdas\u00e1gi szerepl\u0151k sz\u00e1m\u00e1t. Mert aki nem b\u00edrta az kiesett, aki meg bent maradt az v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt. Teh\u00e1t vagy cs\u0151dbe ment \u00e9s felsz\u00e1mol\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt, ezzel cs\u00f6kkentve a konkurenci\u00e1t vagy t\u00faladott az \u00e9rdekelts\u00e9gein, ami az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151s \u00e9rt\u00e9kveszt\u00e9st szenvedett el, melyet \u00edgy olcs\u00f3bban meglehet szerezni. Illetve aki tudott \u00e9lni a helyzettel, az kapott az alkalmon \u00e9s hitelekbe menek\u00fclve pr\u00f3b\u00e1lta \u00fajraszervezni a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. Majd ezt a v\u00e1ls\u00e1got is t\u00fal\u00e9lve \u00e9s a Covid j\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l lassan kil\u00e1balva, kicsit tal\u00e1n v\u00e9gre mindenki fell\u00e9legezhetett… Lassan \u00fajra indult az \u00e9let, lehetett ism\u00e9t utazni, \u00e9ttermekbe, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe \u00e9s kultur\u00e1lis programokra j\u00e1rni. Az emberek \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00e1sok azonban \u00f3vatosabb\u00e1 v\u00e1ltak, okulva a folyamatosan \u00e9rkez\u0151 v\u00e1ls\u00e1gokb\u00f3l. De l\u00e1ssuk mit tesz az ember, ha a meg\u00e9lhet\u00e9se vagy az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei bizonytalann\u00e1 v\u00e1lnak? H\u00e1t elkezd gy\u0171jt\u00f6getni, f\u00e9lretenni \u00e9s tartal\u00e9kolni, mik\u00f6zben el\u0151retekint\u0151en felhalmoz arra az eshet\u0151s\u00e9gre, ha a dolgok ism\u00e9t rosszra forduln\u00e1nak. Nos, sok id\u0151t nem kapott Eur\u00f3pa gazdas\u00e1ga \u00e9s lakoss\u00e1ga arra, hogy a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit rendezze. Mivel ism\u00e9t \u00e9rkezett egy \u00fajabb v\u00e1ls\u00e1g 2022 febru\u00e1rj\u00e1ban. Oroszorsz\u00e1g csapatokat k\u00fcld\u00f6tt Ukrajn\u00e1ba, ezzel pedig mind a h\u00e1bor\u00fas katonai konfliktus, mind az EU addigi energetikapolitik\u00e1ja, vele a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1ga \u00e9s a sz\u00f6vets\u00e9gesei k\u00f6z\u00f6tti ellent\u00e9t is tov\u00e1bb m\u00e9ly\u00fclt. Oroszorsz\u00e1g teh\u00e1t agresszork\u00e9nt Ukrajna szuverenit\u00e1s\u00e1t vesz\u00e9lyezteti a kialakult konfliktussal, legal\u00e1bbis a nyugati politika \u00e9s a hozz\u00e1kapcsolt lak\u00e1j m\u00e9dia ezt harsogja. De biztos, hogy ennyire egyszer\u0171 ez a k\u00e9plet? N\u00e9zz\u00fck meg, mi \u00e1llhat a dolgok h\u00e1tter\u00e9ben… Nos h\u00e1t, ha kit\u00f6rt egy h\u00e1bor\u00fa akkor az agresszor cselekedet\u00e9t el kell \u00edt\u00e9lni, illetve gazdas\u00e1gi szankci\u00f3kkal kell b\u00fcntetni, ezzel is h\u00e1tr\u00e1ltatva a gazdas\u00e1g\u00e1t, amely v\u00e9lhet\u0151en p\u00e9nz\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1t okozva korl\u00e1tozni fogja a h\u00e1bor\u00fas cselekm\u00e9nyek tov\u00e1bbi anyagi \u00e9s technikai forr\u00e1ssz\u00fcks\u00e9glet\u00e9nek finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1t. \u00cdgy pedig r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edthet\u0151 lesz Oroszorsz\u00e1g a harcok besz\u00fcntet\u00e9s\u00e9re, vagy legal\u00e1bbis ez volt a terv, ezt szerett\u00e9k volna elhitetni a vil\u00e1ggal \u00e9s az eur\u00f3pai lakoss\u00e1ggal. A val\u00f3s\u00e1g ezzel szemben eg\u00e9sz m\u00e1s…<\/p>\n\n\n\n

Folyt k\u00f6v…<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eHa el akarod k\u00e9pzelni a j\u00f6v\u0151t, k\u00e9pzelj el egy csizm\u00e1t, amely \u00f6r\u00f6kk\u00e9 egy emberi arcon tapos.\u201d George Orwell: 1984 Az aktu\u00e1lis poszt tartalma, ahogyan az eddigiek is egy spont\u00e1n megnyilv\u00e1nul\u00e1snak sz\u00e1m\u00edt. Tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 hihet\u0151, de igaz\u00e1b\u00f3l csak ritka alkalommal van valamif\u00e9le el\u0151re elk\u00e9sz\u00edtett v\u00e1zlatom azokr\u00f3l a gondolatokr\u00f3l, amelyet id\u0151szer\u0171en \u00e1tadni \u00e9s megosztani szeretn\u00e9k. Bevallom ilyenkor … Read more<\/a><\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":1164,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[106,108,104,33,109,97,76],"class_list":["post-1166","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tarsadalom","tag-george-orwell","tag-globalizmus","tag-hatterhatalom","tag-idezet","tag-kapitalizmus","tag-valsag","tag-vilag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1166","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1166"}],"version-history":[{"count":189,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1166\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2073,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1166\/revisions\/2073"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1164"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1166"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1166"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1166"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}