![\"\"](\"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/evil.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n\u2013 Bolondok<\/em> \u2013 gondolta. M\u00e9g mindig azt hiszik, hogy egy \u00f6rd\u00f6gi s\u00f6t\u00e9t hatalom a felel\u0151s minden rossz\u00e9rt, az\u00e9rt ami vel\u00fck t\u00f6rt\u00e9nik. M\u00e1sra h\u00e1r\u00edtj\u00e1k a felel\u0151ss\u00e9get. K\u00f6nnyebb \u00edgy sz\u00e1mukra, mint saj\u00e1t magukat hib\u00e1ztatni a csap\u00e1sok\u00e9rt, melyet \u00f6nmaguknak okoznak. M\u00e1shol keresik a gonoszt, a hamis istent. Keresik, de m\u00e9gis f\u00e9lik a hatalm\u00e1t, ez\u00e9rt ink\u00e1bb templomokat \u00e9p\u00edtenek, im\u00e1kat mormolnak, gyerty\u00e1kat gy\u00fajtanak. \u00cdgy akarv\u00e1n t\u00e1vol tartani magukt\u00f3l a gonoszt, mik\u00f6zben saj\u00e1t lelk\u00fckben szunnyad a pokol t\u00fcze. V\u00e1rva arra, hogy valaki egyszer felsz\u00edtsa azt. Ez\u00e9rt neh\u00e9z az \u0151 munk\u00e1ja. Megk\u00eds\u00e9rteni minden egyes lelket, megtal\u00e1lni az utat a gyenges\u00e9geikhez, \u00e9s ut\u00e1na k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl kihaszn\u00e1lni azt, a saj\u00e1t c\u00e9ljaira felhaszn\u00e1lni \u0151ket. Milli\u00f3nyi emberi sz\u00edvben \u00e9lni an\u00e9lk\u00fcl, hogy a v\u00e9g\u00e9n k\u00f6t\u0151dne hozz\u00e1juk. Ez\u00e9rt nem tal\u00e1lj\u00e1k sehol sem, \u00e9s f\u00e9lnek t\u0151le az id\u0151k kezdete \u00f3ta. Mert b\u00e1rhol \u00e9s b\u00e1rmikor megjelenhet, utat engedve vele a roml\u00e1snak \u00e9s pusztul\u00e1snak. A gonosznak, melynek el\u00e9g egyetlen gyenge l\u00e9lek kapuj\u00e1t \u00e1tl\u00e9pni, hogy b\u0171nbe tasz\u00edthassa \u00fajra az embereket.<\/p>\n\n\n\n Mindezt pillanatok alatt \u00e1tgondolta, \u00e9s most ism\u00e9t m\u00e1s k\u00f6t\u00f6tte le a figyelm\u00e9t. Egy mag\u00e1nyos valaki, egy emberi l\u00e9lek volt az, akit figyelt kitart\u00f3an \u00e9s \u00e9rtetlen\u00fcl, m\u00e9gis v\u00e1gyakozva. B\u00e1r mondhatni isteni k\u00e9pess\u00e9gekkel b\u00edrt, \u00e9s nem \u00e9rzett k\u00e9sztet\u00e9st sem a vil\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete alatt, most m\u00e9gis nyugtalan volt. Megismert valami \u00faj \u00e9rz\u00e9st, a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1got \u00e9s a t\u00fcrelmetlens\u00e9get, mely sosem tapasztalt nyugtalans\u00e1got okozott benne.<\/p>\n\n\n\n S\u00f3v\u00e1rgott egy l\u00e9lek ut\u00e1n, mely k\u00edv\u00fcl esett m\u00e1r az \u0151 hatalm\u00e1n. L\u00e1thatta csak, de nem birtokolhatta azt, amire v\u00e1gyott. N\u00e9ha ugyan k\u00f6zel j\u00e1rt m\u00e1r hozz\u00e1, hogy megkaparinthassa v\u00e9gre, \u00e1m m\u00e9gsem siker\u00fclt neki. Mint minden megk\u00eds\u00e9rt\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 l\u00e9lek, v\u00e9g\u00fcl \u0151 sem ker\u00fclhette el a sors\u00e1t, de m\u00e9gsem cs\u00e1bult el, ritk\u00e1n tapasztalt ilyet az elm\u00falt \u00e9vezredek alatt. K\u00fcl\u00f6nleges egy l\u00e9lek volt. Titokzatos \u00e9s kiismerhetetlen. Tal\u00e1n az\u00e9rt \u00e9rezte \u00edgy, mert nem l\u00e1thatta teljes eg\u00e9sz\u00e9ben mi is az, amit rejteget el\u0151le. Csak a felsz\u00edn\u00e9t tudta megpillantani, \u00e1m az is el\u00e9g volt hozz\u00e1, hogy felfigyeljen r\u00e1. Hitetlenkedve n\u00e9zte, mintha \u00f6nmag\u00e1t l\u00e1tta volna meg benne, l\u00e1tta a f\u00e9ktelen t\u00fczet a lelke m\u00e9ly\u00e9n lobogni, \u00e9gni. Oly l\u00e1nggal, mellyel b\u00e1rkit elem\u00e9szthetett volna, aki t\u00fal k\u00f6zel j\u00e1r hozz\u00e1. \u00c1m a l\u00e9lek gazd\u00e1ja m\u00e9gsem \u00e9lt a hatalm\u00e1val, hi\u00e1ba t\u00e1pl\u00e1lta haragj\u00e1t ez a t\u0171z, sohasem eresztette azt szabadon. Nem volt c\u00e9lja rombolni, puszt\u00edtani, b\u00e1r sokszor \u00e9s k\u00f6nnyed\u00e9n megtehette volna azt. Uralta a t\u00fcz\u00e9t, b\u00e1r tal\u00e1n nem is tudott r\u00f3la, mily nagy hatalommal is rendelkezik. De nem is ez volt az ijeszt\u0151 benne, hiszen sokan rendelkeztek a pokol hatalm\u00e1val \u00e9lt\u00fckben, de csak egy kis id\u0151re tudt\u00e1k azt felhaszn\u00e1lni, majd veszt\u00fckre \u0151ket is elem\u00e9sztette annak l\u00e1ngja. Az elsz\u00e1nts\u00e1g volt tal\u00e1n igaz\u00e1n r\u00e9miszt\u0151 benne. A hit, melybe kapaszkodva tudott talpon maradni \u00e9lete eddigi r\u00f6g\u00f6s \u00fatj\u00e1n. Hitt valamiben, de ez\u00e9rt a hit\u00e9rt nem kellett istenekhez foh\u00e1szkodnia, hogy er\u0151t mer\u00edthessen bel\u0151le. Makacs volt \u00e9s hajthatatlan, nem hagyta t\u00e9v\u00fatra vezetni mag\u00e1t sohasem. Mindig ellen\u00e1llt a cs\u00e1b\u00edt\u00e1snak, lelke megk\u00eds\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek, mik\u00f6zben megvetette a sorsot is, mely csak akad\u00e1lyozta c\u00e9ljai el\u00e9r\u00e9s\u00e9ben. \u00c9rz\u00e9ketlen\u00fcl, rezzen\u00e9stelen arccal v\u00e1laszolt csak a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sokra, a csap\u00e1sokra, amelyek \u00e9rt\u00e9k. B\u00e1r n\u00e9ha k\u00e9nyszer\u00edteni kellett mag\u00e1t r\u00e1, mindig fel tudott kelni a f\u00f6ldr\u0151l, dacosan \u00e9s megt\u00f6rhetetlen\u00fcl. Szem\u00e9ben nem t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt m\u00e1s, csak az elsz\u00e1nts\u00e1g \u00e9s az akarat, hogy folytassa az \u00fatj\u00e1t \u2013 legyen az b\u00e1rmennyire is j\u00e1rhatatlan. Az utat, melyre valamikor \u00e9lete hajnal\u00e1n tal\u00e1lt r\u00e1, \u00e9s amelyet az\u00f3ta is egyed\u00fcl \u00e9s mag\u00e1nyosan koptatott \u00e9s hagyott h\u00e1tra maga ut\u00e1n, l\u00e9p\u00e9sr\u0151l-l\u00e9p\u00e9sre.<\/p>\n\n\n\n N\u00e9ha m\u00e9gis m\u00e1s volt\u2026 olykor, hossz\u00fa \u00fatjai v\u00e9g\u00e9n megnyugodott a lelke m\u00e9ly\u00e9n tombol\u00f3 t\u0171z. Megpihent egy pillanatra \u00e9s hagyta, hogy nyugalom sz\u00e1llja meg. Le\u00fclve egy szikl\u00e1ra, elk\u00ednzott tekintet\u00e9vel v\u00e9gigp\u00e1szt\u00e1zta a s\u00edks\u00e1g kietlen \u00fcress\u00e9g\u00e9t. F\u00e1radt s\u00f3haja el\u0151csalta a szelet \u2013 mely egyetlen h\u0171s\u00e9ges t\u00e1rsak\u00e9nt k\u00eds\u00e9rte \u00fatj\u00e1n \u2013 majd gyeng\u00e9den d\u00fadolni kezdett egy dallamot, \u00e9s a lenyugv\u00f3 nap sz\u00edneiben \u00e9letre keltette \u00e1lmait. R\u00e9g l\u00e1tott arcokat l\u00e1thatott v\u00e9gre maga k\u00f6r\u00fcl, szeretett embereket, akiknek eml\u00e9keihez ma is h\u0171 volt. K\u00f6nnyes szemmel, csendben figyelt r\u00e1juk, m\u00edg a kimer\u00fclts\u00e9g v\u00e9g\u00fcl lenem gy\u0171rte. Csillagok vigy\u00e1ztak r\u00e1 aznap \u00e9jjel, m\u00edg \u00e1lmai vil\u00e1g\u00e1ban \u00e9lt. \u00c1lmait nyugodt \u00e9rz\u00e9sek sz\u0151tt\u00e9k \u00e1t, nem volt benne szomor\u00fas\u00e1g, sem pedig b\u00e1nat. Boldog volt ilyenkor is mag\u00e1nyosan, egyed\u00fcl. T\u00e1vol mindent\u0151l, elfeledve gondjait a semmi k\u00f6zep\u00e9n. Ott, amerre csak kevesen j\u00e1rnak, mert nincs rem\u00e9ny se szeretet. Menny \u00e9s pokol k\u00f6z\u00f6tt f\u00e9l\u00faton, k\u00e9t vil\u00e1g hat\u00e1r\u00e1n\u2026<\/p>\n\n\n\n Csak \u0151 tudta, hogy milyen k\u00ednokat \u00e1ll ki. L\u00e1tva a szenved\u00e9s\u00e9t, lassan csod\u00e1lni \u00e9s tisztelni kezdte a l\u00e9lek \u00e9s gazd\u00e1ja kitart\u00e1s\u00e1t. Haragos \u00e9s v\u00e1dl\u00f3 tekintet\u00e9t emelte csak az \u00e9gre, a mennyek kapuj\u00e1ra. Oda, ahol nem volt hely egy elf\u00e1radt v\u00e1ndor meggy\u00f6t\u00f6rt lelke sz\u00e1m\u00e1ra. Majd lepillantott ism\u00e9t a f\u00f6ld\u00f6n alv\u00f3 emberre.<\/p>\n\n\n\n \u2013 K\u00e1r, hogy ily k\u00e9sei korban \u00e9lsz<\/em> \u2013 gondolta. \u2013 Nagy lehett\u00e9l volna egykor egy let\u0171nt vil\u00e1gban. Csak\u00fagy, mint \u00e1ldozatod a boldog emberi l\u00e9t elfeledett olt\u00e1r\u00e1n.<\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az\u00f3ta is figyelte, a legut\u00f3bbi tal\u00e1lkoz\u00e1suk \u00f3ta. B\u00e1r k\u00f6zben \u00e9vek teltek el \u00e9s l\u00e1tszatra nem v\u00e1ltozott semmi k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte, \u0151 m\u00e9gis szemmel tartotta. Kereste az alkalmat, amikor v\u00e9gre elj\u00f6n az \u0151 ideje. Amikor v\u00e9gre megkaphatja azt, amire \u00e9vtizedek \u00f3ta v\u00e1gyott. \u00c9vtizedek. Milyen furcs\u00e1n cseng ez most. Nem \u00e9rtette. M\u00e1skor csak szempillant\u00e1snak t\u0171ntek sz\u00e1m\u00e1ra a sz\u00e1zadok, nem … Read more<\/a><\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":101,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[15,23,32,40,73,84],"class_list":["post-197","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-alkotas","tag-boldogsag","tag-ember","tag-hit","tag-lelek","tag-tuz","tag-ut"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/197","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=197"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/197\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":200,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/197\/revisions\/200"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/101"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=197"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=197"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=197"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/alone.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/stars.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n