{"id":297,"date":"2023-03-25T17:49:20","date_gmt":"2023-03-25T16:49:20","guid":{"rendered":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/?p=297"},"modified":"2025-09-06T13:03:46","modified_gmt":"2025-09-06T11:03:46","slug":"demokracia-es-szabadsag","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/demokracia-es-szabadsag\/","title":{"rendered":"Democracy and freedom"},"content":{"rendered":"

Ehhez a bejegyz\u00e9shez,<\/em> \u25b6\ufe0f r\u00f6vid vide\u00f3s tartalom<\/a> \u00e9s<\/em> \ud83e\udd16 MI \u00e9rtelmez\u00e9si seg\u00e9dlet is el\u00e9rhet\u0151<\/a>.<\/em><\/p>\n\n\n\n

\n

\u201eNe azt k\u00e9rdezd, mit tud \u00e9rted tenni a haz\u00e1d, ink\u00e1bb azt, hogy te mit tudsz tenni a haz\u00e1d\u00e9rt.\u201d<\/em><\/p>\nJohn Fitzgerald Kennedy<\/em><\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

Egy \u00fajabb id\u00e9zettel ind\u00edtan\u00e1m a blog aktu\u00e1lis t\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Ism\u00e9t meglep\u0151 lehet a v\u00e1laszt\u00e1s, de mint minden alkalommal \u2013 eddigi \u00edg\u00e9reteimhez h\u00edven \u2013 \u00fagy, ez\u00fattal is \u00f6sszefog \u00e1llni a gondolatmenet a poszt v\u00e9g\u00e9re. Sz\u00f3val ism\u00e9t egy m\u00e1sik h\u00edres ember gondolat\u00e1val ind\u00edtok egy bejegyz\u00e9st. N\u00e9mi fenntart\u00e1ssal ugyan, de m\u00e9gis \u0151szint\u00e9n bevallom, hogy nekem tetszenek ezek a megold\u00e1sok. Mert val\u00f3ban figyelemfelkelt\u0151ek \u00e9s adnak egyfajta kiindul\u00f3pontot \u2013 amint az el\u0151z\u0151 bejegyz\u00e9sben eml\u00edtettem \u2013 \u00e9s k\u00e9peznek n\u00e9ha azon t\u00falmen\u0151en, olykor egy er\u0151s vitaalapot\u2026<\/p>\n\n\n\n

Nos, ezen alkalommal ez ut\u00f3bbi miatt esett a v\u00e1laszt\u00e1som a fenti id\u00e9zetre. Rem\u00e9lem senkiben sem okoz visszatetsz\u00e9st a fenti gondolat k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9se, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel azt Kennedy szint\u00e9n m\u00e1st\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte \u00e9s haszn\u00e1lta fel okkal a beiktat\u00e1si cerem\u00f3ni\u00e1j\u00e1n, amikor is ez a h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt felh\u00edv\u00e1s elhangzott. De mi a baj, a fenti id\u00e9zettel? Azzal az id\u00e9zettel, amely az USA tal\u00e1n, egyik legnagyobb \u00e1llamf\u00e9rfi\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmazik? Ezt r\u00e9szletesen megismertetem a jelen bejegyz\u00e9s keret\u00e9n bel\u00fcl. Ennek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, azonban ism\u00e9telten szeml\u00e9letm\u00f3d v\u00e1ltoz\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00fclhet\u00fcnk. Egy\u00fattal meg kell \u00e9rten\u00fcnk \u00e9s el kell engedn\u00fcnk olyan eszmei fogalmakhoz t\u00f6rt\u00e9n\u0151 ragaszkod\u00e1sunkat, amely t\u00e9ves t\u00e1rsadalmi vagy politikai elk\u00e9pzel\u00e9seken vagy tekint\u00e9ly alap\u00fa dogmatikus ragaszkod\u00e1sokon alapulnak, mely val\u00f3j\u00e1ban nem m\u00e1s, mint ism\u00e9telten az ill\u00fazi\u00f3 azon bel\u00fcl pedig a manipul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a megt\u00e9veszt\u00e9s egyik form\u00e1ja. Ez a fajta ill\u00fazi\u00f3 \u00e9s az ahhoz k\u00f6thet\u0151 dogmatikus elv, ami igaz\u00e1b\u00f3l egyfajta ok-\u00e9s okozati viszonyrendszer az egy\u00e9n, mint \u00e1llampolg\u00e1r \u00e9s az \u00e1llam, vagy ha \u00fagy tetszik a nemzet \u00e9s annak orsz\u00e1ga (sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldje vagy haz\u00e1ja) k\u00f6z\u00f6tt. Ez a viszony messze nem olyan szent \u00e9s s\u00e9rthetetlen, mint amilyet arr\u00f3l irodalmunk \u00e9s filmm\u0171v\u00e9szet\u00fcnk \u00e9s azok alkot\u00f3jak\u00e9nt legnagyobb k\u00f6lt\u0151ink, \u00edr\u00f3ink vagy rendez\u0151ink k\u00f6zvet\u00edtenek. Hiszen ezek a m\u0171vek egyfajta ide\u00e1lk\u00e9nt \u00e9rtelmezik \u00e9s tekintenek, a haza \u00e9s sz\u00fcl\u00f6ttj\u00e9nek m\u00e9ly bens\u0151s\u00e9ges kapcsolat\u00e1ra. A val\u00f3s\u00e1g azonban, ezzel szemben nem ilyen. Tal\u00e1n most ezzel a gondolattal, saj\u00e1t magamnak is ellentmondok, hiszen kor\u00e1bban idealistak\u00e9nt jellemeztem magamat \u00e9s ugyan mi lehetne idealisztikusabb ann\u00e1l a kapcsolatn\u00e1l, amely egy\u00e9n \u00e9s a haz\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt egy \u00e9let alatt kialakul? Most meglep\u0151dt\u00e9l igaz? Pedig vitatom. Hogy mi\u00e9rt? Mert az a probl\u00e9ma, amir\u0151l most sz\u00f3 lesz, valahol ebben sz\u00f6vev\u00e9nyes a kapcsolatban lesz elrejtve. Ez az alapvet\u0151 \u00e9s rendszerszint\u0171 hiba az oka annak, ami\u00e9rt m\u00e9gis megk\u00e9rd\u0151jelezem ezen kapcsolat tisztas\u00e1g\u00e1t \u00e9s hi\u00e1nyolom annak mor\u00e1lis \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t\u2026<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1llam l\u00e9nyeg\u00e9ben m\u00e1r nem szimbi\u00f3zisban \u00e9l a nemzet polg\u00e1raival, hanem mintegy parazitak\u00e9nt \u00e9l\u0151sk\u00f6dve rajta kihaszn\u00e1lja. F\u00fcggetlen\u00fcl az egy\u00e9n k\u00e9pess\u00e9geit\u0151l vagy tud\u00e1s\u00e1t\u00f3l \u00fagy korl\u00e1tozza be annak cselekv\u00e9s\u00e9t, hogy ezt az \u00e9rintett polg\u00e1r \u00e9szre sem veszi vagy legal\u00e1bbis nem tudatosul benne, hogy ez a kialakult kapcsolat az egy\u00e9n \u00e9s a hatalom k\u00f6z\u00f6tt, el\u00e9gg\u00e9 akad\u00e1lyoz\u00f3 jelleg\u0171. Az \u00e1llami demokr\u00e1ci\u00e1t val\u00f3j\u00e1ban gazdas\u00e1gi \u00e9rdekek m\u0171k\u00f6dtetik a h\u00e1tt\u00e9rb\u0151l. \u00cdgy ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, minden olyan v\u00e1ltoztat\u00e1si t\u00f6rekv\u00e9s vagy szeml\u00e9letm\u00f3d, amely nem k\u00edv\u00e1natos ezen \u00e9rdekek sz\u00e1m\u00e1ra, l\u00e9nyeg\u00e9ben ellehetetlen\u00fcl. Ezt meg\u00e9rteni, el\u00e9g csak azon emberek r\u00e9teg\u00e9nek kil\u00e1t\u00e1stalan helyzet\u00e9re gondolni, melyek hivat\u00e1sukkal a t\u00e1rsadalom m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lj\u00e1k. Legyen az a rendv\u00e9delem, az oktat\u00e1s vagy az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy. Mik\u00f6zben, feleslegesen olyan szektorokra ford\u00edtj\u00e1k az ad\u00f3fizet\u0151k p\u00e9nz\u00e9t, melynek t\u00e1rsadalmi haszna, er\u0151sen vitatott. Az \u00e1llam egyszer\u0171en fogalmazva, nem j\u00f3 gazda. Nem \u00e9rt\u00e9keli kell\u0151k\u00e9ppen azokat, akik nem el\u0151\u00e1ll\u00edtott \u201e\u00e9rt\u00e9ket\u201d, hanem t\u00e1rsadalmi \u00f6sszetart\u00f3 er\u0151t teremtenek. Nem tud mit kezdeni azokkal az emberekkel sem, akik a probl\u00e9m\u00e1kat felismerve, nem akarnak be\u00e1llni a sorba \u00e9s a gazdas\u00e1gi \u00e9rdekcsoportokat kiszolg\u00e1lva, h\u00f3napr\u00f3l-h\u00f3napra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u2013 korl\u00e1tozott l\u00e9tez\u00e9st fenntart\u00f3 \u2013 b\u00e9rrabszolgas\u00e1gb\u00f3l ink\u00e1bb elmenek\u00fclve, pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k m\u00e1shol kamatoztatni tud\u00e1sukat. A legszomor\u00fabb, hogy az \u00e1llam pazarl\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9si elve ek\u00f6zben, m\u00e9rhetetlen mennyis\u00e9g\u0171 \u2013 sz\u00e1mokban \u00e9s p\u00e9nzben nem kifejezhet\u0151 \u2013 szellemi energi\u00e1t hagy elkall\u00f3dni, sz\u00fcks\u00e9gtelen\u00fcl \u00e9s \u00e1tgondolatlanul.<\/p>\n\n\n\n

Materialista t\u00e1rsadalmunkra \u00e9s annak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re \u2013 annak jelenlegi szintj\u00e9n \u2013 k\u00e9t igaz\u00e1n nagy eszme van els\u00f6pr\u0151 hat\u00e1ssal, ez pedig a c\u00edmben m\u00e1r eml\u00edtett Democracy<\/em> \u00e9s a r\u00e9szben vagy eg\u00e9szben ehhez a politikai eszmerendszerhez k\u00f6thet\u0151 nagybet\u0171s Freedom<\/em> fogalma. De kor\u00e1ntsem az\u00e9rt, ami\u00e9rt hinn\u00e9d. Hmm\u2026 lehet ezzel most kih\u00fazom egyesekn\u00e9l a gyuf\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Mert mi a baj ezzel a k\u00e9t eszm\u00e9vel? Hiszen pont ez a k\u00e9t eszme az, ami mozgatja, fejleszti \u00e9s viszi el\u0151re t\u00e1rsadalmunkat, \u00e9s a vil\u00e1gunkat. Pontosan ez a k\u00e9t fogalom, ami alapvet\u0151 \u00e9rt\u00e9ket ad a vil\u00e1gunknak.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ez \u00edgy is van, \u00e9s igaz\u00e1b\u00f3l pont ez minden probl\u00e9ma forr\u00e1sa. Mert ezen k\u00e9t eszme, amire a t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcnk v\u00e1gyakozik \u00e9s \u00edgy annak el\u00e9r\u00e9se, egyfajta v\u00e9gs\u0151 c\u00e9ll\u00e1 v\u00e1lik a t\u00e1rsadalom szem\u00e9ben. De ez val\u00f3ban \u00edgy van? Nem lehet, hogy anyagi vil\u00e1gunkban igaz\u00e1b\u00f3l csak saj\u00e1t \u00f6nz\u0151s\u00e9g\u00fcnk kivet\u00fcl\u00e9se ez a k\u00e9t eszme? \u00cdgy mint egyfajta kivet\u00fcl\u00e9s, nem csak egy \u00fajabb megt\u00e9veszt\u0151 ill\u00fazi\u00f3 csup\u00e1n? Mert val\u00f3j\u00e1ban mit jelent a demokr\u00e1cia \u00e9s a szabads\u00e1g a polg\u00e1r \u00e9s az \u00e1llam szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l n\u00e9zve? Vajon ugyanazt a fogalmat jelenti mindk\u00e9t f\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra? Ezen t\u00falmen\u0151en a t\u00e1rsadalom polg\u00e1rai k\u00f6z\u00f6tt, hogyan vet\u00fcl ki ez a k\u00e9t kapcsolat? Milyen elv\u00e1r\u00e1sokat t\u00e1masztunk egym\u00e1ssal szemben \u00e9s ez milyen \u00e1ldozatokat k\u00f6vetel? De legf\u0151k\u00e9ppen ki fizeti ennek meg az \u00e1r\u00e1t? Tal\u00e1n t\u00fal sok m\u00e1r a k\u00e9rd\u00e9s, de egyvalami biztos. Ha egy adott dolog \u00e9rtelmez\u00e9se t\u00fals\u00e1gosan bonyolult, akkor annak oka van. Mert a term\u00e9szetben val\u00f3j\u00e1ban minden egyszer\u0171 \u00e9s k\u00f6vetkezetes. Nagy k\u00e1r, hogy t\u00e1rsadalmunk eszmei \u00e9rt\u00e9krendszereir\u0151l ugyanez nem mondhat\u00f3 el\u2026<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Ez most \u00edgy el\u00e9gg\u00e9 zavaros\u2026<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ez ism\u00e9telten csak egyfajta ok \u00e9s okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s. Sz\u00f3val, ha hisz\u00fcnk az alapvet\u0151 emberi eszm\u00e9kben \u00e9s \u00e9rt\u00e9kekben, ami a \u201eciviliz\u00e1lt vil\u00e1got\u201d el\u0151re viszi, legyen az a demokr\u00e1cia, a szabads\u00e1g, a b\u00e9ke vagy ak\u00e1r a szeretet \u2013 b\u00e1r ez ut\u00f3bbi kett\u0151t m\u00e9g enn\u00e9l is jobban vitatom, de ezt majd egy k\u00fcl\u00f6n bejegyz\u00e9sben fejten\u00e9m ki \u2013 akkor mi\u00e9rt kellene \u00e9rte harcolni, saj\u00e1t \u00e9s m\u00e1s orsz\u00e1gokra \u00e9s n\u00e9pekre er\u0151ltetni er\u0151szakosan azt, mint egyfajta hitt\u00e9r\u00edt\u0151 az \u00e1ltala k\u00e9pviselt vall\u00e1s\u00e1t? Ha val\u00f3ban univerz\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k lenne, akkor az mindenek felett \u00e1llna, \u00e9s nem kellene terjeszteni, hanem mindenhol ezeket az eszm\u00e9ket k\u00f6vetn\u00e9k \u00e9s senki sem vitatn\u00e1 annak l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t, mivel azok egys\u00e9gesen szolg\u00e1ln\u00e1k a t\u00e1rsadalmat. A helyzet azonban nem ennyire egyszer\u0171, mivel mindk\u00e9t eszme jelent\u00e9se igencsak \u00f6sszetett, fogalma \u00e9s \u00e9rt\u00e9ke pedig er\u0151sen szubjekt\u00edv meg\u00edt\u00e9l\u00e9s al\u00e1 esik. Mert, ami az egyik embernek szabads\u00e1g, az a m\u00e1siknak m\u00e1r maga a korl\u00e1toz\u00e1s. A demokr\u00e1cia mibenl\u00e9te viszont, m\u00e9g enn\u00e9l is sokkal bonyolultabb\u2026<\/p>\n\n\n\n

A demokr\u00e1cia eszm\u00e9je, annak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozataival nagy utat j\u00e1rt be, hiszen nincs k\u00e9t hasonl\u00f3an m\u0171k\u00f6d\u0151 demokratikus berendezked\u00e9s\u0171 \u00e1llamforma. Mind\u00f6ssze alapelvekben \u00e9s \u00f6sszetev\u0151kben van egyez\u00e9s. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00f6bbs\u00e9g akarat\u00e1nak elve, az alkotm\u00e1nyban r\u00f6gz\u00edtett jogok, a szavazati jog gyakorl\u00e1sa, a sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1g, a mag\u00e1ntulajdonhoz, valamint a munk\u00e1hoz \u00e9s a tanul\u00e1shoz f\u0171z\u0151d\u0151 jog. Az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g ath\u00e9ni n\u00e9puralom, tiszta t\u00f6bbs\u00e9gi akarata \u2013 mai szemmel n\u00e9zve \u2013 \u00f6nmag\u00e1ban is agg\u00e1lyos lenne. Hiszen, ha a polg\u00e1roknak volt is belesz\u00f3l\u00e1sa az \u00e1llam\u00fcgyekbe, a n\u0151k \u00e9s a polg\u00e1roknak nem min\u0151s\u00fcl\u0151 lakoss\u00e1g m\u00e1r nem tudta saj\u00e1t \u00e9rdekeit k\u00e9pviselni. Az olyan \u2013 gyan\u00edthat\u00f3an \u0151ket is \u00e9rint\u0151 \u2013 dolgokr\u00f3l, mint amilyen p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s, a hadj\u00e1ratok ind\u00edt\u00e1sa vagy \u00e1llam forr\u00e1sainak eloszt\u00e1sa. Persze lehet azzal \u00e9rvelni ilyenkor, hogy egyetlen eszme sem indul v\u00e9gleges, t\u00f6k\u00e9letes \u00e1llapotr\u00f3l \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9s \u00fatja hosszadalmas a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 oszt\u00e1lyok \u00e9rdekellent\u00e9tei miatt. De ha ez val\u00f3ban \u00edgy lenne \u2013 az elm\u00falt t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00e9s f\u00e9lezer \u00e9v alatt \u2013 ennyi konfliktus, visz\u00e1ly \u00e9s h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, igaz\u00e1n fellehetett volna oldani ezeket az ellent\u00e9teket. Id\u0151 b\u0151ven volt r\u00e1, \u00edgy illett volna megl\u00e9pni a t\u00e1rsadalmunk szerkezet\u00e9nek ezt a l\u00e9pcs\u0151fokot. Mint l\u00e1that\u00f3, val\u00f3j\u00e1ban ez nem \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt. A jelenlegi k\u00e9pviseleti demokr\u00e1cia, ahol a szavaz\u00f3urn\u00e1k el\u00e9 j\u00e1rulva d\u00f6nthet\u00fcnk arr\u00f3l, ki ker\u00fclj\u00f6n be a ter\u00fcleti, orsz\u00e1gos vagy nemzeti t\u00f6rv\u00e9nyalkot\u00f3i (\u00e9rdek)k\u00e9pviseletbe, m\u00e1r egy j\u00f3val nagyobb rizik\u00f3t jelent. Azzal egy\u00fctt, hogy csak el\u0151re megv\u00e1lasztott indul\u00f3 jel\u00f6ltekre \u00e9s p\u00e1rtokra lehet szavazni, abban a rem\u00e9nyben, hogy j\u00f3l m\u00e9rt\u00fck fel a helyzet s\u00faly\u00e1t. \u00cdgy val\u00f3ban azokat \u201ejuttatjuk\u201d hatalomra \u00e9s vele d\u00f6nt\u00e9sk\u00f6zeli helyzetbe, akik arra \u00e9rdemesek, hivatottak \u00e9s kell\u0151 al\u00e1zattal, szak\u00e9rtelemmel \u00e9s tud\u00e1ssal fogj\u00e1k szolg\u00e1lni a n\u00e9p \u00e9rdekeit \u00e9s akarat\u00e1t. A val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l viszont mi sem \u00e1llhatna ett\u0151l t\u00e1volabb. Azt hihetn\u00e9nk, hogy civiliz\u00e1lt t\u00e1rsadalmunk az elm\u00falt \u00e9vezredek alatt sikeresen lek\u00fczd\u00f6tte a r\u00e9g\u00f3ta fenn\u00e1ll\u00f3 \u00e9rdekellent\u00e9teket, azonban ez nem igaz. Val\u00f3j\u00e1ban egyetlen l\u00e9p\u00e9st sem siker\u00fclt el\u0151re tenn\u00fcnk ezen a t\u00e9ren \u00e9s b\u00e1r nem ny\u00edltan, hanem burkoltan, tov\u00e1bbra is ez az \u00e9rdekellent\u00e9t hat\u00e1rozza meg a t\u00e1rsadalom alapvet\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. \u00cdgy a demokr\u00e1cia, korl\u00e1toz\u00f3 \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3 rendszer\u00e9nek fontos alkot\u00f3eleme \u2013 a f\u00e9kek \u00e9s egyens\u00falyok szerepe \u2013 val\u00f3j\u00e1ban k\u00f6dd\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

Mert a szabads\u00e1g jog\u00e1t hirdetve vagy a demokratikus \u00e1llami m\u0171k\u00f6d\u00e9sre hivatkozva, m\u00e1ris mindent el lehet adni a vil\u00e1gnak. Ehhez el\u00e9g csak egy \u00e9rdekcsoport \u00e9s annak m\u00f6g\u00f6ttes sz\u00e1nd\u00e9ka, \u00e9s az azt kiszolg\u00e1l\u00f3 m\u00e9dia manipulat\u00edv, t\u00e1rsadalomra gyakorolt k\u00e1ros befoly\u00e1sa. P\u00e9ld\u00e1ul az\u00e9rt kell h\u00e1bor\u00fat ind\u00edtani valahol, mert k\u00e9pviselni kell a demokr\u00e1ci\u00e1t \u00e9s a szabads\u00e1got. Mik\u00f6zben az eg\u00e9sz m\u00f6g\u00f6tt csakis gazdas\u00e1gi \u00e9rdekek \u00e1llnak. A h\u00e1bor\u00fa mindenekel\u0151tt, \u00fczlet. Hatalmas \u00fczlet. Nagy l\u00f6k\u00e9st adhat a gazdas\u00e1gnak a fenyeget\u00e9s \u2013 v\u00e9lt vagy val\u00f3s vesz\u00e9lye \u2013 miatt, az \u00faj fegyverek beszerz\u00e9s\u00e9nek ig\u00e9nye \u00e9s annak n\u00f6vekv\u0151 exportja. A beragadt, lassan elavultt\u00e1 v\u00e1l\u00f3, lej\u00e1rt szavatoss\u00e1g\u00fa vagy m\u00e1r kivont, haszn\u00e1lhatatlan k\u00e9szlett\u0151l, ilyenkor borsos \u00e1ron meglehet szabadulni \u00e9s helyette frissebb, modernebb \u2013 \u00fajonnan kifejlesztett \u2013 hal\u00e1lt hoz\u00f3 arzen\u00e1llal lehet felt\u00f6lteni a rakt\u00e1rakat \u00e9s felszerelni az egys\u00e9geket. Ez teh\u00e1t egyfajta fejleszt\u00e9si \u00fat a hader\u0151nemnek \u00e9s vele a gazdas\u00e1gnak, illetve azon bel\u00fcl a besz\u00e1ll\u00edt\u00f3i \u00e9rdekcsoportoknak. Ha a h\u00e1bor\u00fa a munk\u00e1d, gyakorold azt akt\u00edvan. Ha pedig v\u00e9get \u00e9r a fegyveres konfliktus, a hadszint\u00e9rb\u0151l gyarmatt\u00e1 avanzs\u00e1lt orsz\u00e1g romjain \u2013 annak meggy\u00f6t\u00f6rt n\u00e9p\u00e9t rabs\u00e1gba tasz\u00edtva \u2013 lehet a lerombolt orsz\u00e1got tov\u00e1bbi \u00fczleti \u00e9rdekb\u0151l, gener\u00e1ci\u00f3kra kir\u00f3tt hitelekb\u0151l \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edteni \u00e9s kifosztani. \u00cdgy lesz egy \u00fajabb demokratikus orsz\u00e1g helyett, szabads\u00e1g\u00e1t vesztett nemzet. Van is egy \u00e1llam, amely mindenn\u00e9l jobban szereti ezen elvek ment\u00e9n export\u00e1lni a demokr\u00e1ci\u00e1t \u00e9s hivatkozik k\u00f6zben sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen, a v\u00e1gyott szabads\u00e1g megteremt\u00e9s\u00e9re. A k\u00e9rd\u00e9s viszont, hogy demokratikus berendezked\u00e9st \u00e9s szabads\u00e1got ki lehet-e k\u00e9nyszer\u00edteni er\u0151szak \u00e9s fegyver \u00e1ltal? Ha igen annak mi az \u00e1ra? Mekkora lehet az \u00e1r, amit a c\u00e9l el\u00e9r\u00e9se \u00e1ltal hajland\u00f3 a vil\u00e1g megfizetni? Mert mint tudjuk a c\u00e9lok el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek \u00e1ra van, melyet mindig m\u00e1sok fizetnek meg. Sz\u00f3val, a k\u00e9rd\u00e9s az, hogy meg\u00e9ri-e ez a vil\u00e1gnak? A vil\u00e1gnak term\u00e9szetesen ez nem \u00e9ri meg, \u00edgy azt el kell hitetni a vil\u00e1ggal. Mert kinek hi\u00e1nyzik egy \u00fajabb h\u00e1bor\u00fa, egy \u00fajabb konfliktus? Az ezt k\u00f6vet\u0151 megtervezett gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gok, az ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 \u00fajabb hitelek, infl\u00e1ci\u00f3, ad\u00f3ss\u00e1g, kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g \u00e9s munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g. H\u00e1t azoknak, akik ebb\u0151l \u00e9lnek. Ha fegyvert adsz el, \u00e9rdekedd\u00e9 v\u00e1lik a konfliktusok \u00e9s az arra \u00e9p\u00fcl\u0151 fegyveres er\u0151szak gener\u00e1l\u00e1sa. Ha bankod van szint\u00e9n \u00e9rdekelt vagy benne, hiszen a h\u00e1bor\u00fahoz \u2013 Montecuccoli elh\u00edres\u00fclt kijelent\u00e9se alapj\u00e1n \u2013 mind\u00f6ssze h\u00e1rom dolog sz\u00fcks\u00e9ges. P\u00e9nz, p\u00e9nz \u00e9s p\u00e9nz. A bank pedig mit is tehetne m\u00e1st, minthogy hitelt ad fedezet\u00e9rt cser\u00e9be. A fent eml\u00edtett \u00e1llam teh\u00e1t, konfliktusokon \u00e9s h\u00e1bor\u00fakon kereszt\u00fcl val\u00f3s\u00edtja meg a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, \u00e9s ennek a sz\u00e1nd\u00e9knak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e1lik egy m\u00e1sik orsz\u00e1g l\u00e9nyeg\u00e9ben gyarmatt\u00e1. Amelyre azt\u00e1n valamilyen form\u00e1ban vigy\u00e1zni kell, hiszen onnant\u00f3l m\u00e1r a saj\u00e1t gazdas\u00e1gi \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1ba kapcsol\u00f3dik.<\/p>\n\n\n\n

\u2013 De ez m\u00e9gsem lehet ilyen egyszer\u0171.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Nem is az, mert a konfliktus felt\u00e9teleit, valahogy meg kell teremteni. A felt\u00e9telek megteremt\u00e9se pedig el\u0151k\u00e9sz\u00fcleteket ig\u00e9nyel \u00e9s kitart\u00f3 aknamunk\u00e1t. Ehhez pedig ellens\u00e9gk\u00e9pet kell gy\u00e1rtani a nemzetek \u00e9s a t\u00e1rsadalmat alkot\u00f3 emberek k\u00f6z\u00f6tt. Valami j\u00f3 okot \u00e9s indokot kell erre tal\u00e1lni, ami p\u00e9ld\u00e1ul lehet \u2013 nyom\u00e1sgyakorl\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 a r\u00e9gi\u00f3 gazdas\u00e1g\u00e1nak f\u00fcggetlened\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9ka, egy adott energiaforr\u00e1st\u00f3l vagy annak besz\u00e1ll\u00edt\u00f3j\u00e1t\u00f3l. Kell teh\u00e1t ehhez v\u00e9gtelen mennyis\u00e9g\u0171 anyagi forr\u00e1s \u00e9s a m\u00f6g\u00f6ttes sz\u00e1nd\u00e9k, hogy megtal\u00e1lj\u00e1k azokat az embereket, akik hajland\u00f3ak a konfliktust megteremteni, illetve tov\u00e1bb sz\u00edtani \u00e9s kisz\u00e9les\u00edteni. Mi az, ami erre lehet\u0151s\u00e9get ad? H\u00e1t egy nagyobb szervezet vagy sz\u00f6vets\u00e9g, amely egyfajta d\u00f6nt\u00e9si jogk\u00f6rrel b\u00edr a nemzet\u00e1llamok felett. \u00cdgy meg kell tal\u00e1lni azokat az embereket is, akik a nemzet\u00e1llamokat k\u00e9pviselik \u00e9s befoly\u00e1s al\u00e1 kell \u0151ket vonni. Hogy ez milyen m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9nik, az teljesen mindegy. A l\u00e9nyeg, hogy a k\u00e9pviseletet ell\u00e1t\u00f3 politikus d\u00f6nt\u00e9si jogk\u00f6rrel rendelkezzen. Innent\u0151l minden adott ahhoz, hogy a konfliktus kialakuljon. A m\u00f6g\u00f6ttes \u00e9rdek \u00e9s a sz\u00e1nd\u00e9k adott, mert a gazdas\u00e1g fellend\u00edt\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges a hatalmas m\u00e9ret\u0171 hitelezett ad\u00f3ss\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, \u00e9s ennek ok\u00e1n a hatalom kiterjeszt\u00e9se manipul\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal, mindenek felett \u00e1ll. A nem f\u00fcggetlen m\u00e9dia azt szajk\u00f3zza a t\u00e1rsadalom fel\u00e9, amit elv\u00e1rnak t\u0151le, \u00edgy folyamatosan manipul\u00e1lj\u00e1k vele a t\u00e1rsadalmat. Amely k\u00e9pviseleti eszk\u00f6z\u00f6k h\u00edj\u00e1n, k\u00e9nytelen-kelletlen elfogadni a meghozott d\u00f6nt\u00e9seket, mivel a k\u00e9pviseleti demokr\u00e1cia val\u00f3j\u00e1ban, m\u00e1r nem a n\u00e9p \u00e9rdekeit k\u00e9pviseli. Mind\u00f6ssze ill\u00fazi\u00f3ba ringatja a demokr\u00e1cia \u00e9s a szabads\u00e1g eszm\u00e9iben h\u00edv\u0151 befoly\u00e1solt emberek t\u00f6meg\u00e9t. Vakon \u00e9s but\u00e1n k\u00f6vetve a m\u00e9dia \u00e1ltal r\u00e1nk \u00f6nt\u00f6tt szennyet \u00e9s a hazugs\u00e1gok tenger\u00e9t. \u00cdgy h\u00e1t a g\u00e9pezet beindul, \u00e9s egyik nemzet a m\u00e1sik ut\u00e1n tapasztalhatja meg a demokr\u00e1cia \u00e9s a szabads\u00e1g eszm\u00e9inek terjeszt\u00e9s\u00e9t. Mik\u00f6zben a n\u00e9p fiatal \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 tehet\u0151s vagy szeg\u00e9nyebb r\u00e9tegeinek gyermeke \u2013 katonak\u00e9nt vagy egyszer\u0171 polg\u00e1rk\u00e9nt \u2013 val\u00f3s \u00e9rdekellent\u00e9t n\u00e9lk\u00fcl, teljesen \u00e9rtelmetlen\u00fcl vesz\u00edti el minden\u00e9t \u00e9s adja \u00e9let\u00e9t, \u00f6nz\u0151 hatalmi m\u00e1morban \u00fasz\u00f3, gazdag \u00f6regemberek h\u00e1bor\u00faj\u00e1ban. Milyen demokr\u00e1cia \u00e9s szabads\u00e1g az, melyet csak er\u0151szakkal \u2013 m\u00e1s nemzetek \u00e9s emberek \u00e9let\u00e9n \u00e9s tulajdon\u00e1n kereszt\u00fcl \u2013 lehet fenntartani vagy el\u00e9rni? Az igazs\u00e1g, hogy az emberi kapzsis\u00e1g val\u00f3ban hat\u00e1rtalan \u00e9s az emberi \u00e9let, ek\u00f6zben nem igaz\u00e1n sz\u00e1m\u00edt\u2026<\/p>\n\n\n\n

\u00cdgy h\u00e1t visszat\u00e9rve Kennedy eln\u00f6k bejegyz\u00e9st elind\u00edt\u00f3 id\u00e9zet\u00e9hez, ism\u00e9telten fel kell tenni a k\u00e9rd\u00e9st. Mi az, amit tenn\u00e9l a haz\u00e1d \u00e9rdek\u00e9ben? Val\u00f3ban fel\u00e1ldozn\u00e1l mindent hamis eszm\u00e9k el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek c\u00e9lja miatt? M\u00e1sok \u00e1ltal megt\u00e9vesztve \u00e9s manipul\u00e1lva, eszk\u00f6zk\u00e9nt a p\u00e9nz \u00e9s a hatalom megszerz\u00e9se \u00e9s a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s \u00fatj\u00e1n? Vagy elhiszed ink\u00e1bb nekem, hogy a haz\u00e1dat nem az \u00e9leted \u00e1r\u00e1n kell szolg\u00e1lnod, hanem a l\u00e9lek \u00fatj\u00e1ra l\u00e9pve tud\u00e1soddal \u00e9s megv\u00e1ltozott szeml\u00e9letm\u00f3doddal. A v\u00e1lasztott haz\u00e1d vagy sz\u00fcl\u0151f\u00f6lded, mintegy b\u00f6lcs\u0151 v\u00e9delmet kell, hogy ny\u00fajtson az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s ink\u00e1bb annak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben \u00e9s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9ben \u00e9rdekelt, \u00edgy eg\u00e9szen biztosan nem k\u00edv\u00e1nja a hal\u00e1lodat. A vil\u00e1gnak helyette a gondolataidra van sz\u00fcks\u00e9ge, a tetteidre, a megl\u00e1t\u00e1saidra, a m\u0171v\u00e9szetedre, az alkot\u00e1sodra \u00e9s az elt\u00e9r\u0151 vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1sodra. Okkal vagy itt \u00e9s ennek oka, hogy teremteni tudsz egy jobb vil\u00e1got, \u00f6n\u00e1ll\u00f3an vagy ak\u00e1r m\u00e1sokkal \u00f6sszefogva. M\u00e9g akkor is, ha ezt most nem hiszed el. Csakis ezen az \u00faton lehet el\u00e9rni v\u00e1ltoz\u00e1st a t\u00e1rsadalom rendszer\u00e9n bel\u00fcl. Viszont ez az \u00fat nem az anyagi l\u00e9tben fog kiteljesedni. Ezeket a v\u00e1ltoz\u00e1sokat szellemi \u00faton kell el\u00e9rni. Ha sz\u00fcks\u00e9ges, az anyagi szempontokat vagy \u00e9rdekeket is mell\u0151zve\u2026<\/p>\n\n\n\n

De az emberek gondolkod\u00e1s\u00e1nak megoszt\u00e1sa, ma is alapvet\u0151 \u00e9rdek, ami miatt a t\u00e1rsadalom v\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e9s a n\u00f6veked\u00e9se ellehetetlen\u00fcl. A blog bejegyz\u00e9sei ezen okok miatt \u00edr\u00f3dtak, mintegy gondolat\u00e9breszt\u0151k\u00e9nt, amit a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d kisz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9nek elve vez\u00e9rel, mindenf\u00e9le m\u00f6g\u00f6ttes \u00e9rdek vagy befoly\u00e1sol\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl. Mind\u00f6ssze tiszta hangot hallatva, a manipulat\u00edv m\u00e9dia hazugs\u00e1gainak tenger\u00e9ben. V\u00e9gezet\u00fcl \u00e1lljon itt egy sokak \u00e1ltal ismert m\u0171v\u00e9szi \u00fczenet. Mely \u00fczenet \u2013 mint eml\u00edtettem m\u00e1r \u2013 kort\u00f3l \u00e9s korszakt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl mindig aktu\u00e1lis. Hiszen az emberi t\u00e1rsadalom az id\u0151k folyam\u00e1n mit sem v\u00e1ltozott\u2026<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201e- Hallod!\u2026 \u2013 sz\u00f3lt s csak a hangj\u00e1ban volt valami kimondhatatlan gy\u00f6ng\u00e9ds\u00e9g, amit sz\u00f3ba kiadni nem tudott, mert az ilyen szeg\u00e9ny emberek nem tudj\u00e1k sz\u00f3val bec\u00e9zni egym\u00e1st. \u2013 Hallod\u2026 milyen ez a vil\u00e1g\u2026 \u00dagy van k\u00f6zt\u00fcnk a v\u00edz, mint itt\u2026 Ilyenform\u00e1n is\u2026 De akik ezen a partj\u00e1n vannak, azok mind egytestv\u00e9rek, egym\u00e1st seg\u00edtik, kedvelik, egyk\u00e9zre kell dolgozzanak\u2026 aki meg a m\u00e1sik parton van, azt mind le kell l\u0151ni\u2026<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u2026<\/em><\/p>\n\n\n\n

A katona szeme nem l\u00e1tta azt ami el\u0151tte van, csak a saj\u00e1t gondolat\u00e1t l\u00e1tta\u2026<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u2013 Pedig hallod, \u2013 mondta elt\u0171n\u0151dve, \u2013 \u00e9n azt mondom neked, nem a muszka van a m\u00e1sik parton\u2026 hanem a m\u00e1sik parton vannak a gazdagok\u2026 Mi vagyunk itt, tudod, ezen az oldalon, a szeg\u00e9ny emberek\u2026 mind itt vagyunk, akiknek b\u00fcd\u00f6s putrija van\u2026 rongyos ruh\u00e1ja, nincsen ennival\u00f3 kenyere\u2026 csak sok gyereke\u2026\u201d<\/em><\/p>\nM\u00f3ricz Zsigmond: Szeg\u00e9ny emberek (r\u00e9szlet)<\/em><\/cite><\/blockquote>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ehhez a bejegyz\u00e9shez, \u25b6\ufe0f r\u00f6vid vide\u00f3s tartalom \u00e9s \ud83e\udd16 MI \u00e9rtelmez\u00e9si seg\u00e9dlet is el\u00e9rhet\u0151. \u201eNe azt k\u00e9rdezd, mit tud \u00e9rted tenni a haz\u00e1d, ink\u00e1bb azt, hogy te mit tudsz tenni a haz\u00e1d\u00e9rt.\u201d John Fitzgerald Kennedy Egy \u00fajabb id\u00e9zettel ind\u00edtan\u00e1m a blog aktu\u00e1lis t\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Ism\u00e9t meglep\u0151 lehet a v\u00e1laszt\u00e1s, de mint minden alkalommal \u2013 eddigi \u00edg\u00e9reteimhez … Read more<\/a><\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":74,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[19,82,31,33,37,45,57],"class_list":["post-297","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tarsadalom","tag-demokracia","tag-elet","tag-haza","tag-idezet","tag-john-fitzgerald-kennedy","tag-moricz-zsigmond","tag-szabadsag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/297","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=297"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/297\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3501,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/297\/revisions\/3501"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/74"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=297"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=297"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketvilaghataran.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=297"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}