VILÁGNÉZETI BLOG
Vannak pillanatok, amikor nyugtalanul kavarognak bennem a gondolatok. Valahol messze a távolban, a múltban járnak. Lelkem emlékei repítenek vissza, egy régi álomba. Álomba egy nyárról, mely forró volt és oly perzselő, mint a nap felszíne. Bár forróság volt, mégis árnyas fák adtak előle rejteket. Menedéket nyújtva egy érzésnek, mely új volt még számunkra. Vigyáznom kellett … Olvass tovább
Álom volt számára az első gyönyörű naplemente, mint egy csodálatos érzelmi színkavalkád. Ezernyi színbe burkolt végtelenül lágy érintés volt, mely andalítóan mámoros hangulatba hajszolta boldogságra vágyó lelkét. Így látta ezt ő akkor. Egy festő szemével, ki a lenyugvó nap sugarát ecsetjeként használta, éppen megpihenni készülő égi festővásznán. Meleg tónusú színeket keverve ki palettáján, egy békésen … Olvass tovább
Régebben valaki azt mondta nekem, hogy nem szabad álmok és emlékek között élni. De butaság, ez nem így van. Hiszen mind ott élünk születésünk óta. Álmok és emlékek már a világ kezdete óta léteznek, egyszerre születtek a fénnyel és a melegséggel. Régen, talán az első csillag belsejében. Az első csillag volt az, aki álmodott, hogy … Olvass tovább