Egy halhatatlan szerelem

Álom volt számára az első gyönyörű naplemente, mint egy csodálatos érzelmi színkavalkád. Ezernyi színbe burkolt végtelenül lágy érintés volt, mely andalítóan mámoros hangulatba hajszolta boldogságra vágyó lelkét. Így látta ezt ő akkor. Egy festő szemével, ki a lenyugvó nap sugarát ecsetjeként használta, éppen megpihenni készülő égi festővásznán. Meleg tónusú színeket keverve ki palettáján, egy békésen … Olvass tovább

Ha eláll az eső

Esett. Talán már órák óta, mégis nyugodtan és békésen állt a szürke ég alatt. Nem volt esernyő nála, amivel felfoghatta volna az ég könnyeit, melyek lassan ereszkedtek alá a szomorú felhőkből. Szerette ezt az érzést. Ilyenkor mindig megtisztult és megnyugodott tőle. Elmosta az eső a gondjait csakúgy, mint a koszt és az út porát. Megszűrte … Olvass tovább

Két világ határán

Azóta is figyelte, a legutóbbi találkozásuk óta. Bár közben évek teltek el és látszatra nem változott semmi körülötte, ő mégis szemmel tartotta. Kereste az alkalmat, amikor végre eljön az ő ideje. Amikor végre megkaphatja azt, amire évtizedek óta vágyott. Évtizedek. Milyen furcsán cseng ez most. Nem értette. Máskor csak szempillantásnak tűntek számára a századok, nem … Olvass tovább