„Az elme (…) élénkebb és eszesebb lesz az elzártságban és a folyamatos magányban. Így nincs szüksége egy nagy laboratóriumra, amiben gondolkozhat. Az eredetiség a magányból születik, mentesen a ránk záporozó mindenféle külső hatástól, amik megbénítják az alkotó szellemet. Legyél egyedül, ez a feltalálás titka; legyél egyedül, mert ekkor születnek a gondolatok. Ezért van az, hogy számtalan földi csoda egyszerű környezetben jött létre.”
Nikola Tesla
A blog ismételten egy idézettel kell életre álmos téli szendergéséből. Igaz lehet, hogy egy nagyobb hallgatást követően kicsit talán erősnek hathat az emberiség legnagyobb gondolkodójának soraival kezdeni, de ennek okát jelen bejegyzésben megosztom és a poszt végére megértheted, hogy ezúttal sem a hatásvadászat volt vele a célom. Ám valószínűleg elég nagy meglepetést fogok vele okozni. Érdekel? Akkor kezdjük hát…
Világunkban semmi sem történik véletlenül. Így oka van annak is, hogy a blog egy ideig elnémult. Erősen indult, mivel egy négy posztos gondolatmenet lett benne kezdésnek megosztva. Négy összefüggő poszt. Egy gondolat – melyet akkor egy körív rajzolásához hasonlítottam – ami több mint 34ezer karakterben, 5600 szóban és 16 oldalon került kifejtésre.
Most biztosan csodálkozol a terjedelmén, de igazából nem volt egyszerű – ezt később bővebben elmagyarázom – ennyire összetömörítve leírni a gondolataimat. Kifejtés közben összefűzni a szálakat és egyfajta szemléletként átadni a világunkról tapasztalt és alkotott véleményem. Amivel kapcsolatosan a környezetemből azért érkezett néhány visszajelzés. Közvetve és közvetlenül. Többször értetlenkedve, olykor megkérdőjelezve a létjogosultságát, vitatva annak terjedelmét vagy értelmét és talán a benne leírtakat is. Mégis a leginkább szembetűnő az volt, hogy nem érkezett rá más külső reakció. Ennek persze számtalan oka lehet, ami már önmagában is elgondolkodtató. De mindössze egy röpke gondolatként érdemes ezeket is átfutni. Így éppúgy előfordulhat, hogy olyan badarságokat osztottam meg, hogy szóhoz sem jutott a környezetem tőle. Az is lehet, hogy szimplán rossz környezetben nyilvánult meg a mondanivalója, ahol erre egyszerűen nincs igény és ennek köszönhetően, érdektelen volt annak tartalma. Az is elképzelhető, hogy szimplán mélyebbek és terjedelmesebb a gondolatok, mint azt a legtöbb ember igényelné vagy megértené. A mondanivalója pedig, idő és figyelem energia híján elvész a tengernyi, érdektelen digitális szemét hírfolyamsodrában. Illetve az is lehetséges – ha spirituális szemmel nézzük – csakis azok fogják megtalálni és megérteni a benne leírtak mondanivalóját, akik már más szemmel látják a világot. Ők viszont kevesen vannak…
De ezek egyikével sincs gond. A blog tartalma, ahogyan azt a kezdőlapon feltüntettem, nem szól mindenkihez. Sőt igazából nagyon is kevés embert céloz és szólít meg. Talán, nem véletlenül. Ez egyáltalán nem nagyképűsködés – ami távol álljon tőlem – hanem pusztán kijelentés. A blog tartalma gondolatébresztő szándékkal íródott. Sajátos stílusban fejtem ki benne a szemléletmódomat világunkról, a társadalmunkról, a vezetés elveiről. Mindezt mély mondanivalóval, művészi kitekintésekkel és spirituális szemlélettel kiegészítve. Így próbálom eljuttatni vele a világunkról alkotott gondolataimat néhány egyedi, különleges emberhez. Valójában tehát a blog egyik rejtett célja, megtalálni a hasonló szemlélettel rendelkező embereket, és mint tudjuk a gondolat teremtő erővel hat világunkban…
A blog az év vége felé közeledve, kényszerűségből némult el. Amit szerettem volna megosztani, azt félretettem, kivárva miként is alakul a helyzetem. De persze ezt már előre megéreztem. A sors tehát ismét jött az univerzum képében, és elemi erővel rúgta rá az ajtót újra az életemre. Igazán tanulhattam volna már belőle… Valami megint véget ért, és valamit újra fel kell építenem a világomban. Az életem ismét teljes fordulatot vett – kitudja immár hányadszor – és terelt új és ismeretlen utakra. Illetve adta tudtomra, kitartóan és ellentmondást nem tűrően, hogy változnom kell csakúgy, mint a világunknak. Mert világunkban mindössze egyetlen állandó van, maga a változás. Így ahogy kint, úgy bent…
Ez a változás viszont annak ellenére, hogy hihetetlenül rövid idő alatt – alig fél év – történt meg, nem ért váratlanul. Talán csak most ért be minden belül, amivel már régebben szembesültem. Amit nehéz volt elhinni és elfogadni önmagamról. De nem a felismerés vagy a folyamatos veszteségek miatt vált ez nehézzé, mert az élet nehézségei csak úgy jönnek. Nem számít az, hogy várom-e őket, vagy számítok-e rájuk. Egyszerűen csak jönnek és hozzák magukkal a változást. Akkor is, ha az számomra nem kellemes. Ha többet veszítek vele, mint amit elértem. Néha olyan érzése van ez embernek, mintha a sors viharos tengerén hánykolódna, parányi piciny lélekvesztőjében. Onnan olykor a vízbe esve, haragos hullámok és villámok közepette. Az ember elsőre nem érti és néha haraggal szemléli, de idővel megszokja, míg végül teljesen elfogadja. Felismeri benne, hogy minden úgy jó, ahogy van. Így ezt elfogadva és önmagát mintegy a felső hatalmak kezébe ajánlva, egy halk sóhajtás kíséretében a további útját az égiekre bízza. Abban a pillanatban, mikor ezt megtapasztaltam, a haragos tenger hullámai lecsendesültek. Mert a változás igénye már táptalajra talált bennem, így amit eddig végeztem már nem tudom tovább folytatni. Átlényegült a szemléletem, és már más szemmel látom a világot. A sors ráhatását, amit egykor büntetésnek éreztem pedig hálával szemlélem. Így bármi is jöjjön már szembe, azt elfogadom.
Bennem ez ért be most véglegesen. Sokadik tanácsadás vagy konzultáció után megkaptam a kirakós hiányzó darabjait. Így tudván, hogy az anyagi világban ért veszteségek az életutam nem kívánt, de szerves részei, tovább tudtam lépni. Egyúttal új megvilágításba helyezte az eddig tapasztaltakat. Mert minden értem volt, akkor is, ha az nem kellemes. Mindössze ezzel jelezte a sors, hogy nem azon az úton járok, amerre lennem kellene. De megtalálni a helyes életutat, azért az nem olyan egyszerű. Mély önismeret, a befelé figyelés képessége és a szemléletmód változása nélkül, ez nem megy. Ezt kellett magamban megtalálnom. Ez pedig rengeteg idő. Hosszú évek sora. Olykor rátalálva, majd letérve az ösvényről, veszteségeket átélve, de lélekben mindig fejlődve és gazdagodva. Így tehát nem számít, ezt hogyan és miként idézték elő bennem. Ki mit tett és hogyan viselkedett, mit adtak és mit vettek el. Ez csupán a tapasztalás része, azzal pedig gazdagodtam. Akkor is, ha szép volt és akkor is, ha fájt. Ha örömet okozott vagy ha csalódást. Mind kellett, hogy tanítson valami újat. Félretéve a jót vagy rosszat. Megszilárdítva belül az értékrendem és a világszemléletem. Mellyel önmagát a változás lehetőségét megadva, adott új esélyt az elhagyott ösvényre visszatalálni.
Ennél konkrétabbat egy külön poszt keretében osztanék meg erről. Mert az is egy újabb bejegyzés téma indítója lehet. Ez pedig sokakat érinthet a világban. Mert vajon mit csinálunk és mi dolgunk is lenne a világban? Biztosan jó helyen vagyunk éppen ott és akkor, ahol vagyunk? Saját utunkat járjuk vagy elakadtunk valahol, öntudatlanul hamis célokat és múló illúziókat kergetve? Érdemes lesz erre is válaszokat keresni…
– Ez szép és jó, csak eddig pont a Tesla idézet jelezte gondolatiság hiányzik még a posztból. Így elég off topic szagú ez a bejegyzés…
Egy kis türelem még, hamarosan minden a helyére kerül. Csakúgy, mint a befejezett körív rajzolása, ami végül kifogja adni a kör alakzatot és vele a teljes és kerek egész gondolatot. Hiszen világunkban valóban minden-mindennel összefügg…
Szóval a magány vagy ahogyan inkább én hívom az egyedüllét, valóban mély gondolatokat eredményez, és ennek köszönhetően teremt több helyet és mélységet az ember elméjében, a további magasabb szintű gondolatoknak. A gondolat, tehát mindig további gondolatokat szül. Főként akkor, ha az ember sokat tűnődik a világ alakulásán. Ha mint kívülálló szemlélődő keresi a világ működésének kulcsát. Tesla is ezt kereste a világban, rendszert a káoszban. Tudta, hogy az univerzumban mindent egy egyetemleges energiarendszer működtet, mégis az emberek világát, a társadalmunkat a káosz jellemzi. Kutatta az anyagi világ mozgatórugóját, a működési elvét, a miértjeit, és végül a mögöttes láthatatlan energiákat. Feltalálóként találmányai segítségével akarta az emberiséget feljebb, magasabb szintekre emelni, de kevesen értették meg gondolatiságát és még kevésbé a találmányai szellemi értékét. Az anyagi létben, az anyagi síkon azok, akik közben munkáját érdekből segítették, sem önzetlenül tették azt, hanem a haszonszerzés reményében. A pénz akkor is mindenek felett állt. Így hiába is akarta tudásával jobbá tenni a világot, ha társadalmunk idejétmúlt gondolkodása, nem tudott lépést tartani a határtalanul szárnyaló újító szándékával. Kivételes emberként azonban így is változást, és vele technikai fejlődést hozott az emberiségnek. Mégis találmányainak és gondolatisága újító szellemének egy része talán örökre elveszett, és/vagy olyan helyen őrzik, amelyhez nem lehet hozzáférni. Ez ismételten a háromlábú szék szerepe, fenntartani az emberiség ellenőrzése feletti stabilitást. Visszafogni a változást, eltitkolni azt a tudást, mely változásokat indíthatna el a világunkban.
Nos, lassan közeledünk a végkifejlethez, így kéretik az öveket becsatolni…
Nikola Tesla INTJ (MBTI) személyiséggel rendelkezett, akárcsak én. De nem ez az egyetlen közös jellemzőnk. Tesla 1856. július 10-én született és napra pontosan 120 évvel ezt követően 1976. július 10-én született meg ezen blog bejegyzés írója. (Hatásszünet…)
– Oké, ez így valóban egészen rendkívüli, és ennek biztosan elég kicsi az esélye, de mit kellene ebbe belelátni?
Igazából nagyon semmit, mert nem is ez a célom vele. Leszámítva három egyszerű tényt. Az egyik, hogy semmi sem történik véletlenül. A másik, hogy világunkban a már említett módon, minden-mindennel összefügg. A harmadik pedig, hogy ez részben ugye egy spirituális szemléletmódú blog? Ahol elfogadjuk, hogy az anyagon túl valójában mindent egyfajta láthatatlan (szellemi)energia jellemez és hat át. Ezen állításokat figyelembe véve az eltelt kerek 120 évnek, viszont különös jelentősége van.
Ismerős valakinek mélyebben a kínai asztrológia világa? Nos, ha nem, akkor röviden elmondom. 120 év az valójában ebben az asztrológiai rendszerben két egymást követő 60 éves ciklus. A bulvársajtóban olvasható kínai horoszkóp nem erről szól, így nem csak arról van szó, hogy a sárkány évéhez köthető a két születési időpont. Ebben az asztrológiai rendszerben (BaZi) a személyes születési energetikai képletben (radix) egy állati jegy helyett valójában 8 elem (4 őselem ráadásul kétféle minőségben Jin és Jang, illetve 4 állati jegy) jelenik meg – persze ez is csak leegyszerűsítve – valójában ennél jóval bonyolultabb a dolog. Ezen elemek kombinációja (több más mellett) alkotja az egyén születési képletét.
A 60 éves ciklus valójában az 5 őselem (Fa, Tűz, Föld, Fém és Víz), illetve azoknak polaritása (Jin vagy Jang), és a 12 állati jegy (Patkány, Bivaly, Tigris, Nyúl, Sárkány, Kígyó, Ló, Kecske, Majom, Kakas, Kutya és a Disznó) kombinációja. 1856 így valójában a Jang Tűz/Sárkány éve volt csakúgy, mint 1976. A továbbiakban, egy kis gyorstalpalót kell tartanom erről azoknak, akik nem mozognak otthonosan ebben az asztrológiai rendszerben.
Csatolnék két képet a képletekről, így alátámasztva a mondanivalóm lényegét, a könnyebb érthetőség kedvéért.
Amire most a figyelem fókuszát helyezném az a kínai horoszkóp radix képletének szerkezete. Ez két vízszintes sorból és négy függőleges oszlopól áll. A felső sort a „Mennyei Törzsek” őselemei alkotják, míg az alsó sort a „Földi Ágak” jelképezik az állat jegyekkel. Előbbi a születéskor hozott energetikát képviseli, amivel úgymond leszülettünk, utóbbi viszont földi eredetű, és az éveink alatt felvett tulajdonságokat képviseli az egyén képletében. A táblázat oszlopai visszafelé, jobbról-balra (szemből nézve) értelmezendők. Az év oszlop és a hónap oszlop elemei mutatnak ezek alapján azonosságot. Az év oszlop – Jang Tűz/Sárkány és a hónap oszlop – Jin Fa/Kecske energiája mutat egyezést a két képletet összevetve.
A kínai asztrológia szimbólumokra épül és analogikusan mutatja be az adott őselem vagy állati jegy tulajdonságait. Így a két felsorolt elem és a két állati jegy nagyon röviden ismertetve az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:
Jang Tűz – év oszlop (külvilág) – A napot szimbolizálja. A nap maga az éltető energia, amely mindenkire egyformán süt. A spiritualitás melegágya, nagy szellemi és vallási vezetőkre jellemző. Természetesen tudnak hatni az emberekre, rendszerint valamilyen jó ügy mellé állva. Vonza őket az ismeretlen természetfölötti világ. Az ezotéria, a vallás és egészen biztosan kapcsolatba kerülnek a spiritualitással.
Sárkány – év oszlop (külvilág) – A sárkány távol-keleti megítélése teljesen más, mint a nyugati világban. Kínában úgy tartják, hogy a nagy szerencsehozó sárkány olykor harcba indul az emberiségért. Érdekes az is, hogy a sárkány, akárcsak a tigris uralja a világ 8 égtáját (É-D-K-NY és a mellék égtájak), de azzal ellentétben uralja a mélységet és a magasságot is. Ki ne hallott volna az égen szabadon szárnyaló védelmező, vagy a hegy gyomrában kincseket őrző és évszázadok óta szunnyadó sárkányról? A sárkány is kapcsolódik a spiritualitáshoz, született vezető, maximalista, titokzatos, makacs és független jellem.
Jin Fa – hónap oszlop (munka) – A lágyszárú növények, és a falakat, fákat körbenövő inda szimbóluma, amely mindig a fény felé tör. Ha akadályokba ütközik egyszerűen körülnövi őket, és bár kerülő úton ugyan, de végül is mindig eléri a célját. A világbéke hirdetője, művelt, széles látókörű és elfogadó. Kommunikatív és ért az emberek nyelvén. A vadvirág, amely a legkietlenebb helyeken is, aszfalton vagy a beton repedései között is utat tör magának.
Kecske – hónap oszlop (munka) – Az igazi zseni és művészpalánta. Félelem nélkül és határtalan szabadságvággyal rendelkezik, mint a kőszáli kecske a meredek hegyoldalon. Intelligens, kreatív és emberszerető. A Jin Föld energiáját hordozza, amely a termőföldet és az élet táplálását jelenti. Képességeinek köszönhetően ösztönösen képes teremteni, virágzó tájjá változtatva a környezetét.
Végül következzen az INTJ személyiségtípus néhány mondatos jellemzése:
Az építészek a teljes népesség kevesebb, mint 2%-át alkotják. Egyedi gondolkodásmód jellemzi, melyet a többi személyiség típus csak nehezen, vagy egyáltalán nem ért meg. Introvertált és intuitív. Stratégiai és rendszerszintű gondolkodás jellemzi. Elsődlegesen a külvilágot megérzések útján fogadja be, míg másodlagosan racionálisan és logikusan elemzi környezetét. Elképesztő időt fordít gondolkozásra és gondolatai vizsgálatára. A világban összefüggéseket, mintázatokat és ismétlődést keres, amelyből messzemenő következtetéseket von le. Ennek köszönhetően, ott is rendszert lát, ahol más nem. Melyet átlátva és megértve, abból további elképzeléseket alkot és hatalmas, jól működő rendszereket is képes belőle létrehozni. Lázadó szellemiség és a tekintélyelv teljes hiánya jellemzi.
Ez tehát a rövid egyezés két ember személyisége között. De természetesen nem arról van szó, hogy Tesla munkásságához viszonyítanám önmagam, mert erről szó sincs. Nem vagyok mérnök, se feltaláló és bár jó műszaki érzékkel rendelkezem, e téren a nyomába sem érek. Meggyőződésem, hogy kevés olyan kaliberű ember létezett az írott történelmünk során, mint Nikola Tesla. Munkásságát könnyen lehet, hogy még évtizedekig vagy századokig fogják még kutatni. Mégis a példaként hozott energiák és a személyiségtípus megegyeznek. Így tehát valójában csak arról van szó, hogy mindkét képlet gazdája a kínai horoszkóp rendszerében azonos energetikával rendelkezik, az év oszlop (külvilág/ismeretlenek/üzleti kapcsolatok) és a hónap oszlop (környezet/közelebbi ismerősök/munka) területére vonatkoztatva. Illetve, hogy a modern pszichológia is azonos személyiségűnek tart bennünket. Ez pedig a leírt jellemzések alapján, több lehet egyszerű véletlennél.
Van tehát e sorok írójának hová fejlődnie, ehhez viszont minden energetika és képesség adott. Így követnem kell ezt az egykor megkezdett spirituális ösvényt. Ez, ami előbbre viheti a fejlődésem és ki tudja, talán közben hasznára lehetek a világnak is…
Végezetül egy újabb idézettel zárnám a bejegyzést.
„A szellemi hatalom ajándék Istentől, az Isteni Létezőtől származik. Ha elménket az igazságra összpontosítjuk, ezzel a nagy hatalommal egyezünk.”
Nikola Tesla